Reggeli Sajtófigyelő, 2003. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-11-11
5 A szakbizottság tájékoztatást kapott a magyar külpolitika EUval kapcsolatos célkitűzéseiről, aktuális felada tairól, továbbá az új utazási rendre való áttérés tapasztalatairól SzerbiaMontenegró és Ukrajna vonatkozásában. Az európai szervezetek pozitívan igazolták vissza a vízumok díjmentessége kapcsán hozott döntést - mutat rá a közlemény. vissza EPszavazás: menekülés előre A Fidesz elhalasztaná a döntést a külképviseleti voksolásról NSZ • 2003. november 11. • Szerző: Cs. I., N. Sz. A belügyminiszter szerint meg kell vizsgálni, hogy lehetségese az EPválasztási törvény „fide szes megoldása”, vagyis az: később, külön jogszabály rendelkezzen a fő vitapontról, a külképviseleteken való szavazásról. Ma négypárti egyeztetést tartanak. A Fidesz szerint nem most, az európai parlamenti választásokról szóló jogszabály keretei között, hanem külön, később, kétharmados törvényben kellene szabályozni a külképviseleteken történő választást – ezt Áder János frakcióvezető közölte tegnap. Emlékezetes: az Országgyűlés egy hete elutasította az EPválasztásról szóló törvényt, az ellenzéki pártok, a Fidesz és az MDF ugyanis nem szavazta meg a kétharmados támogatást igénylő, érdemi passzusokat. Az ellenzék valójában azért utasította el a törvényt, mert nem sikerült konszenzusra jutni a kormánypártokkal a külképviseleteken történő szavazásról. Az er edeti kormányjavaslat szerint elektronikus módon voksolhatnának a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok, de az MSZP számára elfogadható lett volna a levél útján való vagy az urnás szavazás is. A vita neuralgikus pontja a választási bizottságok összetét ele volt, valamint az, hogy költségvetési vagy pártfinanszírozással utazzanak a mintegy hetven külképviseletre a pártdelegáltak. Mint arról a Népszabadság tegnap beszámolt, a kormány engedményre is kész lenne a törvény elfogadása érdekében. E szerint nem k izárólag a mostani parlamenti pártok, hanem a 2002es választásokon listát állítani tudó kisebb pártok – a MIÉP, a Centrumpárt és a Munkáspárt – delegáltjainak az utazási költségeit is fedezné a költségvetés, a három, sorsolás útján választott bizottsági t ag és az egy köztisztviselő mellett. A számítások szerint így 770 delegált járná be a világot állami pénzen, amelynek költsége 450 millió forintot is kitehet. A Fidesz frakcióvezetője tegnapi sajtótájékoztatóján „nemtelen és alaptalan” rágalomnak nevezte, hogy a Fidesz valaha is azt javasolta volna: állami pénzen utazzanak a pártdelegáltak. – A Fidesz egyértelműen azt javasolta, hogy a pártdelegáltak utazási költségei a delegáló pártokat terheljék. A másik fideszes módosító indítvány szerint pedig a külföl dön élő állampolgárok is delegáltak lehetnének a külképviseleteken a választási bizottságokban. Áder János hozzátette: a Fidesz nem kért egyetlen költségvetési fillért sem a delegáltak utaztatására, de az alkotmányos garanciákhoz ragaszkodik. Mint elhangzo tt, azért is lenne jó megoldás, ha külön kétharmados törvényben szabályoznák a külföldön történő választást, mert így egy részletes, időtálló jogszabályt lehetne kidolgozni. Az európai parlamenti választási szabályokat pedig időközben megalkothatná az Orsz ággyűlés. Lapunk úgy tudja, hogy a Fideszfrakcióban arról is volt szó, hogy végső soron elfogadható lenne a levél útján történő voksolás is a külképviseleteken. Érdeklődésünkre viszont Áder egyértelművé tette: ezt nem tartják megfelelő megoldásnak. „Az a leghelyesebb, hogy a választópolgárok személyesen járuljanak az urnákhoz, ne egy szoftver döntsön”. A négy parlamenti párt ma egyeztet a kérdésben. „Meg kell vizsgálni, hogy jogtechnikailag kivitelezhetőe a Fidesz javaslata, azaz a törvény kettéválasztás a” – nyilatkozta lapunknak a belügyminiszter. Lamperth Mónika felhívta a figyelmet arra: a választási bizottságok tagjai esküt tett, kiképzett szakemberek, így nem olyan egyszerű a külföldön élők delegálása. – A kormány nagyon fontosnak tartja, hogy megszü lessen a törvény az európai parlamentiválasztásról, ezért – ahogyan mindvégig – a kormány nyitott és konszenzuskereső marad – jelentette ki a belügyminiszter.
