Reggeli Sajtófigyelő, 2003. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-11-11
4 Sokak szá mára vonzó lehet az a tény, hogy az egyetemen magyarul tanulhatnak. Ez esélyt ad azoknak, akiknek problémájuk lenne a szlovák nyelvvel más egyetemeken, s ez a magyar környezetben gyakori jelenség. Másrészt az egyetem olyan szakembereket ad, akik csak a "ma gyar" régiókban érvényesülhetnek - ezt azonban maguknak a magyaroknak kell mérlegelniük. Bármiféle arra irányuló adminisztratív nyomás, hogy a magyarok jobban elsajátítsák a szlovák nyelvet, hibás és eredménytelenségre van ítélve. Mindenesetre tény, ho gy Szlovákia fejlődése annyira előrehaladt, hogy a magyar egyetem létrehozását nemzeti előítéletek már nem akadályozzák. Ott azonban egyelőre még nem tartunk, hogy a szakmai érvek legyőzzék a politikai érveket - írja a hetilap. v issza BP0388 4 230 MTIk1102 Szerbia - elnökválasztás - harmadszor is kudarc? - HÁTTÉR kod: VTAS/BELP fk: SZERBIA ld: Petky József, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2003. november 10., hétfő (MTI) - Harmadszor is kudarcba fullad a s zerbiai elnökválasztás, legalábbis ezt jósolják belgrádi közvéleménykutatók. Több felmérés is arra enged következtetni, hogy a tavalyi szeptemberioktóberi, illetve decemberi elnökválasztáshoz hasonlóan a részvételi arány a vasárnap esedékes elnökvála sztáson sem éri el az érvényességhez szükséges ötven százalékos küszöböt. A CPA nevű belgrádi társadalomkutató intézet által hétfőn közzétett felmérés szerint a november 16i elnökválasztáson a szavazópolgárok alig negyven százaléka fog voksolni, míg a szerbiai Gallup intézet azt jósolja, hogy a részvételi arány 36 százalék körül alakul. A CPA szerint a teljes szavazótábor 21,4 százaléka Dragoljub Micunovicra, a kormánykoalíció jelöltjére adja voksát, míg a második helyen a szerb radikálisok jelöltj e, Tomislav Nikolic végez 9,3 százalékkal. A Gallup szerint a választáson részt vevők 47 százaléka Micunovicra, 39 százaléka Nikolicra adja voksát. A többi négy jelölt támogatottsága elhanyagolható. Belgrádi politikai elemzők a valószínű alacsony r észvételi arány egyik okát abban látják, hogy nem indított jelöltet, s az elnökválasztás "csöndes bojkottját" választotta két nagy párt, a Szerbiai Demokrata Párt (DSS) és a G17 Plust. Micunovic hétfőn levélben szólította fel a két párt elnökét, Vojislav K ostunicát és Miroljub Labust, hogy részvételre biztassák híveiket. Mindkét politikus azonban már korábban úgy foglalt állást, hogy nem elnökválasztásra, hanem parlamenti választásra van szüksége Szerbiának. A szerbiai sajtó valószínűnek tartja, hogy a parlamenti támogatottság nélkül maradt kormány még a hét folyamán kezdeményezni fogja az általános választás kiírását. Egyes politikai elemzők úgy vélik, hogy ez hatalmas lökést adhat az elnökválasztáson Micunovicnak, aki ugyancsak a parlamenti választás kiírását ígérte híveinek. Olybá tűnne, hogy a jelölt máris megvalósította egyik ígéretét, pedig még meg sem választották Szerbia elnökévé. vissza BP0394 4 130 MTIb1211 A Máért EU Integrációs Szakbizottságának ülése Budapeste n kod: TARS fk: HU ld: Budapest, 2003. november 10., hétfő (MTI) - "Magyarország és a határon túli magyarság kapcsolatrendszerének alakulása hazánk EUcsatlakozásának tükrében" volt a fő témája a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) EU Integráci ós Szakbizottsága budapesti ülésének, amelyen a parlamenti pártok, valamint a környező országok magyar szervezetei is képviseltették magukat - közölte Tóth Tamás, a Külügyminisztérium szóvivője hétfőn az MTIvel. "A kibővülő lehetőségeket áttekintve, k ülön is szó esett a határ menti együttműködések fejlesztésének lehetőségeiről, Magyarország és a szomszédos államok kapcsolatainak fejlesztéséről, és ezen belül az integrációs tapasztalatok átadásáról" - tartalmazza a közlemény. Az Udvardi Iván helyett es államtitkár elnökletével tartott ülésen a szlovákiai, az ukrajnai, a romániai, a szerbiai, a horvátországi és a szlovéniai magyar szervezetek képviselői vettek részt. A tájékoztatás szerint a magyar szervezetek jelenlévő képviselői egyhangúlag támog atták azt a konszenzuson alapuló magyar törekvést, hogy a kisebbségi jogok kérdésköre kapjon helyet az unió készülő alkotmányos szerződésében.
