Reggeli Sajtófigyelő, 2003. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-11-08
Nem hisz abban, hogy a román politika általános gondolkodásmódja demokratikus irányt vehet? A lehetőségben bízom, de a valóságban ennek nem sok jele látható. Azok után, amit elmondott az RMDSZről vagy a román politikai erőkről, miért csodálkozik, hogy nem ülnek le önnel tárgyalni? A Nastasekormányról nem lehet mást mondani, mint azt, hogy kifejezetten utódkommunista politikát f olytat. Ennek ellenére le kell ülnünk és tárgyalnunk kell. Nem szabad megsértődni. Másfelől nem a román félnek kell megszabnia, hogy milyen legyen a magyar partnere. A hivatalos RMDSZ sem lehet kizárólagos Azt mondta, a jövő év eleji önkormányzati válasz tásokon körvonalazódnak majd az erőviszonyok. De milyen erők között: az RMDSZ és még ki? Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács lesz ez vagy az alakuló polgári szövetség? Az EMNTről tudni lehet, hogy nem politikai alternatíva, így nincs szándékában indulni a v álasztásokon. A helyhatósági választásokon még egyszerû a dolgunk, mert olyan polgári erők jelölhetnek, amelyek eséllyel nyújthatnak helyi alternatívát az RMDSZ jelöltjeinek. A Magyar Polgári Szövetség szervezkedik Székelyföldön, van 45 megyei szintû magy ar polgári egyesület, tehát egészében jól állunk. És akkor az országos választásokra új erőviszonyok ismeretében készülhetünk. De ez a legoptimistább változat. Megtörténhet, hogy választási átverés fog történni. Gondoljunk az alkotmányról szóló népszavazás ra: az országos mértékû manipulációt a román elemzők is elismerik. Azt nem tudja elképzelni, hogy csalás nélkül nagyon "kikapjanak” az RMDSZtől? A közhangulatot, a mindennapi valóságot ismerve nyugodtan állíthatom, hogy nem. Erősen kritizálja Romániá t, azt mondja, nemzetközi eszközöket felhasználva kellene nyomást gyakorolni Bukarestre. Ám Románia pozitív minősítései talán elősegítik mielőbbi EUcsatlakozását, ami valószínûleg a leggyorsabb megoldást kínálja a romániai magyarság számos gondjára. Nem g ondolja, hogy praktikusabb most minden eszközzel támogatni a román integrációt? Ez nagy dilemma, mert ép ésszel mi is csak azt akarhatjuk, hogy Románia mielőbb kerüljön be az unióba. Ám nem mindegy, hogy valaki belépőjeggyel megy be vagy belóg egy előadás ra. S Románia játszi könnyedséggel veszi semmibe az uniós előírásokat. Tudja: gyenge a magyar érdekképviselet, erélytelen a magyar kormány, s Amerikának szüksége van rá a terrorellenes harcban. És akkor ellenzi a csatlakozást? Amint már mondottam: termé szetesen nem. Véleményem szerint Románia számára nyomasztó a 2007es csatlakozási időpont, ezért arra kellene rászorítani hogy vállalt kötelezettségeit teljesítse. De még a csatlakozás előtt. Románia nyolcvanéves politikájának ismeretében nincsenek illúzió nk arra nézve, hogy ha bejut az unióba, milyen kisebbségpolitikát fog folytatni. Markó Béla (52) író, költő, szerkesztő, politikus Kézdivásárhelyen született. A kolozsvári BabesBolyai Egyetem magyarfrancia szakán szerzett diplomát. Tanárként, szerkesz tőként dolgozott (a Látó címû folyóiratnak ma is főszerkesztője), több mint húsz kötet szerzője, több irodalmi díj birtokosa. 1990től RMDSZszenátor, 1993tól a szövetség elnöke Kívülről nézve úgy tûnik, a romániai magyarság annyira kettészakadt, hogy e sély sincs a békére. Az egész olyan, mintha a magyarországi szakadékok hosszabbodtak volna meg odáig. Nem hiszem, hogy kettészakadásról lenne szó. S még kevésbé azt, hogy ezt rá lehetne húzni a magyarországi politikai élet kaptafájára. Igaz, egyesek prób álkoznak ezzel. Kicsodák? Egyik vagy másik magyarországi politikus vagy párt. Gondolom, azért nem véletlen, hogy miután Magyarországon a polgári körök létrejöttek, hamarosan Erdélyben is megkezdődött ezek szervezése. De nem görgetném ezt tovább, miként nem mondanám azt sem, hogy ez a magatartás - a hû határon túli
