Reggeli Sajtófigyelő, 2003. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-11-08
a többiekkel – tette hozzá. Lapunk kérdésére válaszolva Tóth elmondta: nem tapasztalni olyan nemzetközi jelenséget, amelynek alapján Magyarországnak nagymérvű menekülthullámra kellene számítania az EUcsatlakozás után. Ha váratlanul mégis bek övetkezne ilyen, arra a hatóságok általában készen állnak. Ám kétségtelen, hogy uniós országként hazánk „vonzóbb” lesz az illegális bevándorlók számára, ezért is fontos az EUn belüli együttműködés és közös teherviselés e téren. vissza MarkóTőkés: Lesze erdélyi magyarmagyar béke? - Párhuzamos interjú Magyar Hírlap 2003. november 8. Szerző: Nagy Iván Zsolt A választások éve lesz 2004 Romániában, az ottani magyarság azonban megosztottabbnak látszik, mint eddig bármikor. H a így folytatódik, az is megtörténhet, amire a rendszerváltás óta nem volt példa, hogy jövőre nem lesz magyar képviselet a bukaresti parlamentben. Tőkés László püspökkel és Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökével beszélgetve azt igye keztünk felmérni, vane még esély a romániai magyarmagyar békére. Tőkés László (51) a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben végzett 1975ben. Temesvári lelkészként 1988ban felemelte szavát a falurombolás ellen, 1989ben megfosztották szószékétől . Ô lett a romániai forradalom egyik kirobbantója. A rendszerváltás után királyhágómelléki református püspök lett, majd néhány év múlva az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Utóbbi tisztséget idén februárban a szövetség megszüntette. Kezdjük egy jóslással: ön s zerint a 2004es román parlamenti választások után lesze magyar pártnak képviselete a bukaresti törvényhozásban? Ez nyitott kérdés. Mindenekelőtt személyi tényezőkön múlik. Megítélésem szerint, ha a Markóféle vezetés változtat a politikai stílusán és készséget mutat a megegyezésre, összefogással be tudunk jutni a parlamentbe. Véleményem szerint a jövő év eleji önkor mányzati választásokon fog kialakulni a romániai magyar politikai erőviszonyok reális képe. Annak alapján lehetne tárgyalóasztalhoz ülni. A szövetség hivatalos vezetését bírálókról azt szokták mondani: kiszorultak az RMDSZből, jobb híján tehát "robbanta niuk kell”, hogy valahogy alkupozícióba kerülhessenek. Lehet a helyzetnek ilyen olvasata is. Ám szerintem a hangsúlyok máshová teendők: nem kiszorulásról, hanem kiszorításról van szó, és nem elkeseredett erőlködésről, hanem tudatos cselekvésről. Mi nem bu ktunk meg politikailag, hanem tisztogatás folyik az RMDSZben, amelynek egyik szemléletes példája az én tiszteletbeli elnökségemtől való megfosztatásom ez év februárjában. Erre viszont az a válasz, hogy önök olykor mást mondtak, mint az RMDSZ, ön pedig a 2000es választáson a szövetség ellen kampányolt. Vitáink alapját elvi kérdések alkotják. Az RMDSZ programjában például kiemelten szerepel a háromszintû autonómiapolitika, amit viszont Markóék említésre méltónak sem tartanak, illetve azt mondják, láthata tlanul, kis lépésekben valósítják azt meg. Fele sem igaz. Épp ellenkezőleg, egyre nyilvánvalóbb: azért, hogy a kis lépések politikáját - úgymond - eredményesen végezhessék, le kellett mondaniuk az autonómiapolitikáról. Lehet, hogy másként nem lehet eredm ényt elérni? Nekünk nem adatott meg a bizonyítási lehetőség. Markó Béláék azzal a kinyilatkoztatással sepertek félre bennünket, hogy ők képviselik az egyetlen alternatívát. Ön szerint el lehetett volna érni bármit is, ha nincs az együttmûködés a hatalom mal? Természetesen. Amikor az RMDSZ kiegyezett a hatalommal, fontos érdekérvényesítési módszerről mondott le, nevezetesen a külpolitikairól. Pedig Romániában ma is az egységes nemzetállami elven alapuló homogenizációs politikai irányvonal folytatódik, aza z: csak európai kontextusban, Brüsszelben, Strasbourgban van esély bármit elérni. A románok csak az erőpolitikát tisztelik.
