Reggeli Sajtófigyelő, 2003. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-11-03
6 NSZ • 200 3. november 3. • Szerző: Füzes Oszkár A mezőgazdasági intézményrendszer kapja a legsúlyosabb számon kérő bírálatot az Európai Bizottságtól a Magyarországról szóló monitoringértékelésben. A jövőre csatlakozó tíz államról és a három tagjelölt országról szól ó jelentését a brüsszeli testület szerdán teszi közzé, benyújtva azt az Európai Parlamentnek. A tízek esetében az országjelentések most nem általános „bizonyítványt” állítanak ki, hanem kifejezetten azokat a hiányosságokat sorolják fel, amelyek nehezítheti k a jövő májusi EUcsatlakozást. Kizáró okot azonban nem találnak – derült ki a hetek óta „csöpögtetett” kiszivárogtatásokból. A magyar országjelentésről annyit tudni, hogy az általános felkészültség nem hivatalos listáján hazánk hátulról a negyedik; az első Szlovénia, a sereghajtó Lengyelország. Budapest az elmúlt időszak előrelépése dacára még mindig nagy elmaradásban van az agrárkifizetések és a vidékfejlesztés intézményi és más feltételeinek megteremtésében (e téren a tízek közül az utolsó), késik néh ány jogszabály meghozatalával és a pénzügyi ellenőrzés egyes elemeinek korszerűsítésével. Kisebb gondok vannak az állategészségügy és a növényvédelem szabályozásával, hiányos a médiatörvény, várják a közbeszerzési és a bortörvényt. A közös piacról való átm eneti kizárás vagy más védzáradék sehol sem fenyeget, ám megtörténhet, hogy sok agrártámogatási és régiófejlesztési pénzt csak később kaphat meg az ország. A korábbinál enyhébb formában, de ismét megemlítik a korrupciót, annak politikai vetületeit, illetv e az igazságszolgáltatás lassúságát. Brüsszeli források szóban hozzáteszik: ilyesmibe ugyan nem szólhatnak bele, de a magyar belpolitikát túlságosan kiélezettnek tartják, ez az uniós felkészülést és a majdani beilleszkedést is gátolhatja. Ugyanígy az, hogy kormányváltásonként ismétlődően több ezer főt cserélnek le a közigazgatásban. Aggodalomra adhat okot néhány közintézmény – a nemzeti bank, a főügyészség, a pénzügyi felügyelet és a közmédia – függetlenségének csorbulása. A magyar pénzpolitikát külön kieme lve kiszámíthatatlanul következetlennek tartják. A kedvezménytörvény viszont immár megfelel az uniós normáknak – ismerik el, ismét sürgetve a megegyezést Szlovákiával. Érzékeltetik, hogy a labda most a pozsonyi térfélen van, de nem sok esélyt látnak arra, hogy a Dzurindakormány gyorsan belemenjen egy alkuba. Budapest ösztökélő dicséretet kap a költségvetési túlköltekezés visszafogásáért is. Lengyelország kilenc területen mutat nagy elmaradást a felkészülésben. A tényleges hiányosságok mellett Brüsszel az ért is bírálja keményebben Varsót, mert az EUban nagyon tartanak attól, hogy az újoncok legnagyobbika arrogáns, túlságosan önző lesz majd. A tagjelöltek közül Bulgáriát inkább ösztönzik, Románia viszont rengeteg bírálatot kap. Bukarest szeretné, hogy a s zerdai jelentés kimondja: Románia működő piacgazdaság, ám eddig úgy tűnik, hogy Brüsszel ezt még nem így látja. Bukarest több más területen annyira elmarad még Bulgáriától is, hogy Szófia attól tart: be kell majd várnia Romániát, így nem sikerül a 2007es csatlakozás neki sem. Megtörténhet viszont, hogy a még nem is tagjelölt Horvátország utoléri, akár meg is előzi a bolgár – román párost. vissza Európai nyitás az arab világ felé A mediterrán térség instabilitása fékezi a kapcso latokat NSZ • 2003. november 3. • Szerző: Seres Attila Európa biztonsága nem kis részben a mediterrán térség stabilitásának függvénye. A Földközitenger déli medencéjének, az úgynevezett Maghrebországoknak és az Európai Uniónak a kapcsolata csak a kölcsö nös bizalom légkörében fejlődhet, és ez a bizalom ma még törékeny – hangzott el Tuniszban, az európai bővítésről rendezett nemzetközi szimpóziumon. A tunéziai kormánypárt szervezésében megtartott tanácskozáson tetten érhető volt az a félelem, hogy az Eur ópai Uniót túlságosan leköti a tíz új tagállam integrálása, és nem marad elég energiája a mediterrán térség gondjainak enyhítésére, legfőképpen pedig pénze a beindított EUprogramok finanszírozására. Sadok
