Reggeli Sajtófigyelő, 2003. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-11-03
5 kézzelfogható eredményei vannak a r endszerváltozásnak, de a vajdasági magyarok nem lehetnek elégedettek, mert évről évre még mindig meggyalázzák halottaik sírjait - mondta Kasza. A Délvidéken 1942 januárfebruárjában a horthysta honvédségi és csendőralakulatok partizánvadász razziáiban közel 30004000 ember vesztette életét. Két és fél évre rá következett az akkori jugoszláv katonai hatalom és Titó partizánjainak megtorlása, amelyben egyes becslések szerint 3040 ezer délvidéki magyar vesztette életét. A minap az 194445ös megtorl ásoknak szentelt nemzetközi tudományos konferenciát tartottak Újvidéken. A fórumon elhangzott, hogy az áldozatokat utólag háborús bűnösöknek kiáltották ki, vagyonukat elkobozták, hozzátartozóikat megbélyegezték. Csurog (Curug), Zsablya (Zabalj) és Mozsor ( Mosorin) teljes megmaradt magyar lakosságát - azokat, akik túlélték a vérengzést - mindenüktől megfosztva örökre kitiltották lakóhelyüktől. A konferencia zárónyilatkozata szerint a magyar állam már a tömegmészárlás kezdetén értesült a történtekről, ennek e llenére nemzetközi fórumokon nem emelte fel a szavát, s a párizsi béketárgyalásokon sem tette szóvá a történteket, s az anyaország hivatalosan mindmáig nem foglalt állást a mészárlásokról. Az 194445ös kivégzésekről nyíltan és szervezetten 13 évvel e zelőtt emlékeztek meg először a Vajdaságban. Az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is megemlékeznek a vérengzések ártatlan áldozatairól mindenszentek ünnepén és a halottak napján a Vajdaság számos magyarok lakta településén, így Csurogon, Magyarkanizsán, Zom borban és Óbecsén is. vissza BP0143 4 230 MTIk1047 Szerbia - új könyvet írt hatalom ellen a csetnik vajda kod: JOGI fk: SZERBIA ld: Petky József, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2003. november 2., vasárn ap (MTI) - A belgrádi hatalom állítólagos maffiakapcsolatairól írt könyvet Vojislav Seselj, a háborús bűncselekményekkel gyanúsított szerb radikális pártvezér. A kötetet vasárnap mutatta be Aleksandra Vucic, a Szerb Radikális Párt főtitkára. Valójában szöveggyűjteményről van szó, amely azokat az információkat tartalmazza, amelyeket Seselj állítólag a szerb titkosszolgálat csúcsvezetésétől kapott, időrendi sorrendben szerepelnek benne az ultraradikális politikus beszélgetései a jelelegi politikai vezetők kel. Mindebből - mondja Vucic - fény derül a hatalom maffiakapcsolataira. Távolról sem ez az első kötet, amely a radikális pártvezér állítólagos leleplezéseit tartalmazza ellenlábasairól. Seselj köztudottan nem szófukar ember, ennek ellenére Szerbiába n azt szokták róla mondani, hogy "többet ír, mint beszél". A csetnik vajdának eddig több mint nyolcvan könyve jelent meg. A Vecernji Novosti című belgrádi napilap hétvégi számában azt írja, hogy Seselj műveivel elhalmozta a hágai törvényszéket, s alapo san megdolgoztatja a bírósági fordítókat. Börtönébe szállítatta összes művét azzal a szándékkal, hogy átadja azokat az ügyészségnek, bizonyítandó saját ártatlanságát. Külön három könyvet kapott tőle a bírói tanács. Ezekből a könyvekből Seselj idézni k íván a per során, ezért a törvényszéknek le kell fordíttattnia egyes fejezeteket. A vádlott ezenkívül az ügyészségnek átadott háromszáz oldalnyi anyagot, amely tartalmazza interjúit, illetve gyűléseken és demonstrációkon elhangzott nyilvános felszólalásait . Seselj szerint az ügyészség remélhetőleg eláll a vádaktól, ha elolvassa a szóban forgó dokumentumokat. A 48 éves szélsőséges nacionalista politikus február 24én adta fel magát Hágának. A vádirat szerint Seselj 1991 és 1 993ban emberiesség elleni és háborús bűncselekményeket követett el Horvátországban, Boszniában és a Vajdaságban. Ő az egyetlen hágai vádlott, aki a Vajdaságban elkövetett büntettek miatt állt a bíróság elé. Seselj azt állítja, hogy "verbális bűncselekmény ekkel" vádolják, s az ügyészség jórészt gyújtóhangú szónoklataira alapozza vádiratát. vissza Bírálat van – kizáró ok nincs A csatlakozás előtti utolsó EUjelentés a magyar felkészülés hiányosságairól
