Reggeli Sajtófigyelő, 2003. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-11-05
12 bizottságok felállításáról szóló határozat elfogadását. A második Fideszjavaslat elvetését azzal indokolták, hogy a költségvetés nem vállalhatja a pártdelegáltak utaztatását. A törvénytervezet mindenben úgy fogalmaz, mint a magyarországi választásokról és népszavazásról szóló jogszabályok, melyekben nincs szó költségtérítésről pártdelegáltak számára. Pál Tibor belügy i államtitkár mintegy 300 millió forintra becsülte a háromfős bizottságok felállításának költségeit, miközben csak néhány ezerre a külképviseleteken szavazni kívánók számát. Egyébként a legtúlzóbb becslések is legfeljebb 20 ezer emberrel szólnak, miközben egyegy mandátum megszerzéséhez 160170 ezer szavazat kell. A Fidesz a politikai egyezség elmaradása miatt felvetette az törvény elutasítását, mire Lendvai Ildikó frakcióvezető a múlt héten a Belügyminisztériumban tartott négypárti egyeztetésen rábólintot t arra a fideszes javaslatra (sőt, Salamon szerint ő mag javasolta), hogy fizesse az állami büdzsé a pártdelegáltak utaztatását, ez esetben nem lehetne minden külképviseleten szavazni. Ezt viszont az igazságügyi tárca vétózta meg, arra hivatkozva, hogy ell enkezik az alkotmánnyal, ha nem biztosítanak mindenkinek egyenlő lehetőséget a választáson való részvételre, tartózkodjon a világ bármelyik országában is. (Magyarország a világ 71 országában tart fenn összesen 108 külképviseletet, ám minden országban csak egy helyen lehetne szavazni.) Kompromisszum avagy zsarolás Így azután a Belügyminisztérium hétfőn egy olyan verziót nyújtott be, amiről a Fidesz előre jelezte, hogy nem fogja megszavazni. A kormány módosító indítványai szerint a pártok saját pénzükön kü ldhetnének tagokat a választási bizottságokba, az állam csak annak a három tagnak az utaztatását vállalta volna, akiket az Országgyűlés egyszerű többséggel választ meg az Országos Választási Bizottság javaslatára. A kormány annyi engedményt tett, hogy a ta gokat azok közül választanák ki, akik korábban Magyarországon elláttak hasonló feladatot önkormányzati és országgyűlési választásokon. (Elvetve ezzel azt a lehetőséget, hogy diplomaták számolják a szavazatokat.) Megoldás egyelőre nem körvonalazódik. A tör vényjavaslat zárószavazása előtti vitában a kormányoldal és az ellenzék egymást tette felelőssé a konszenzus hiánya miatt. Kormánypárti felszólalók szerint "mindenben elmentek a kompromisszum határáig", de az ellenzék megakadályozta a konszenzus létrejötté t. A Fidesz szerint a kormánypártokat terheli a felelősség, mert egy olyan törvényt "erőltettek szavazásra" a parlament elé, amelyben nem alakult ki teljes egyetértés. Lamperth Mónika belügyminiszter azt is kijelentette: a Fidesz összekeverte az egyeztetés t a zsarolással, ám a kormányt nem lehet zsarolni. Minden oldal felvetette, hogy a pártok ismét üljenek tárgyalóasztalhoz, és lehetőleg minél előbb egy, az összes párt támogatását bíró törvényjavaslat kerüljön a parlament elé. Összeférhetetlen képviselők Amiben nincs megegyezés és még a külképviseletek dolgánál is rázósabbnak tűnik, az a 24 jövendő magyar EPképviselő összeférhetetlensége és a javadalmazása. Az EPválasztásról szóló törvény az eredeti tervek szerint a képviselők jogállásáról is rendelkez ett volna, ám a viták miatt és a mielőbbi elfogadás érdekében később kimaradt belőle. A viták forrása az EPajánlása, miszerint nemzeti képviselő nem lehet tagja egyúttal a strasbourgi testületnek is. Erre a csatlakozási tárgyalások folyamán Magyarország kérhetett volna derogációt, miként a britek és az írek, ám nem tette, így az ajánlás kötelező érvényűvé vált. Mindkét nagy pártnak van azonban egyegy olyan embere, aki érdemei és kvalitásai okán is ott lehetne az Európai Parlamentben, ám a magyar Országgy űlésbe egyéni körzetből jutott be. A listás képviselőkkel nincs gond, ők csak egyszerűen lemondanak a magyar mandátumukról, de pártjuk megtartja a képviselői helyet: "a lista ugrik egyet". A szocialista Vastagh Pál azonban Orosházán, míg a fideszes Szájer József Sopronban győzött tavaly áprilisban, így az ő mandátumukra időközi választást kellene kiírni. Ezt azonban a csekély kormánytöbbség és a feszes erőviszonyok miatt sem az MSZP, sem a Fidesz nem kívánja vállalni.
