Reggeli Sajtófigyelő, 2003. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-11-05
13 A megoldásra több javaslat született. Az ellenzéki párt szerint egyszerűen figyelmen kívül kellene hagyni az ajánlást, majd az Európai Bíróság eldönti, hogy a magyar és az uniós jogszabályok ütközésénél melyiküknek van igaza. A szocialisták azonban ezt nem támogatják. Az eredeti törvényterveze t is tartalmazta a magyar és az európai képviselői státusz összeférhetetlenségét. (A szocialisták amúgy ennél tovább is mentek volna, és a polgármesterekre is kiterjesztették volna az összeférhetetlenséget, de ezt a szabaddemokraták érthető módon nem támog atták, az SZDSZ listát ugyanis Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere vezeti majd.) Újabb lehetőségként került szóba, hogy a magyar választási törvény kétharmados módosításával adjanak mind a négy parlamenti pártnak egyegy egyéni mentességet: egyszeri a lkalomként 2006ig ne írjanak ki időközi választásokat a mandátumra. Ez azonban ütközne az alkotmánnyal, mivel így országgyűlési képviselet nélkül maradna egy választókörzet mintegy 60 ezer polgára. A legújabb változat szerint - az ellentmondás feloldásár a - a törvény tartalmazná az összeférhetetlenséget, Vastagh Pál és Szájer József is rajta lenne az EPlistán, ám nem bejutó helyen. Egy bejutó helyen (a két nagy párt esetében szinte biztosan bejut a lista első nyolc helyezettje) lévő politikussal viszont megegyeznének, hogy 2006 elejétől lemond a mandátumról, és így egy másik jelölt kap esélyt. Erre az teremt lehetőséget, hogy a magyar választási törvény értelmében az országgyűlési választásokat megelőző félévben már nem lehet időközi voksolást kiírni. A m egüresedő EPmandátum sorsáról pedig a párt saját hatáskörben dönt a listán lévők közül. Az MSZPt és a Fideszt a politikai kockázat mérlegelése tartja vissza egyelőre a döntéstől: szavaznánake a választópolgárok egy olyan listára, ahol tudják, egy vagy több jelölt biztosan lemond majd a mandátumáról. 2 millió vagy 190 ezer forint? Hasonló problémákat vet fel a képviselők javadalmazása is. Az EP ajánlása azt tartalmazza, hogy a képviselők az uniós átlagnak megfelelő fizetést (körülbelül 68 ezer eurót, 1,52 forintot) kapnának. Ám erről a tagállamok saját hatáskörben döntenek. A másik lehetőség, hogy a magyar EPképviselők a nemzeti parlamenti alapilletményt kapnák, ami alig tizede az előbbinek (190 ezer forint, mintegy 800 euró). Az Országgyűlés EPme gfigyelői szinte egybehangzóan állítják, hogy 800 euróból (valamint a napi 257 eurós költségtérítésből, amiben nincs benne az utaztatás) Strasbourgban és Brüsszelben nem lehet megélni, ám egyelőre kérdéses, hogy a pártok vezetői merike vállalni annak poli tikai kockázatát, hogy a magyar átlagfizetés sokszorosáért küldenek képviselőt az EPbe. **** A parlamenti pártok a lényegesnek tűnő kérdésben azonban meg tudtak állapodni. A választás gyakorlata (az alábbiakat leszámítva) mindenben megegyezne az országg yűlési és az önkormányzati voksolásokéval. - A választás arányos, listás rendszerben történne - Magyarország egyetlen választókerületet alkotna - A polgárok az Európai Unió csak egy tagállamában gyakorolhatnák választójogukat - A választáson részt vehetne minden magyar állampolgár, illetve a magyarországi lakhellyel rendelkező uniós polgárok, ha itt kívánnak szavazni - Listát a bejegyzett pártok állíthatnának, ha megszerzik legalább 20 ezer választópolgár ajánlószelvényét - Mandátumot csak az a lista kapna, amelyik több szavazatot kap, mint az összes érvényes szavazat öt százaléka. vissza
