Reggeli Sajtófigyelő, 2003. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-11-27
6 is, akik a zsidó intézmények elleni atrocitások zömét elkövetik. Állítólag nem boldogultak a jelentés szerzői azzal sem, hogy miként kezeljék a politikai bal- és jobboldalon egyaránt jelent kező, de eltérő formákat öltő zsidóellenesség jelenségeit. Egyre inkább úgy tűnik, hogy az európai – zsidó – mozlim háromszög mindegyik „oldala” attól tart, hogy a másik kettő összefog ellene. A nyugateurópai zsidóság körében sokan úgy érzik, összenő a „hag yományos” európai antiszemitizmus az ide bevándorló muzulmánok zsidóellenességével. Lényegében ezt nyilatkozza Ariel Saron izraeli kormányfő is az utóbbi időben, Európát „kollektív antiszemitizmussal” vádolva. A mozlimok viszont úgy vélik, hogy a Nyugat Iz raelt támogatva az iszlámot elnyomja. Az európaiak pedig attól félnek, hogy az arab – izraeli konfliktus átterjed a kontinensre is merényletek és zavargások formájában. A tisztázást zavarja, hogy a Saronkormány antiszemitizmusnak minősíti Izrael politikáján ak bármilyen bírálatát is. Az EU intézményei és a tagállamok kormányai, politikai pártjai egyébként az általános emberi és különösen az európai értékrenddel szemben állónak tartják a rasszizmus minden formáját. A legveszélyesebb az antiszemitizmus és az i szlámellenesség, amely ellen minden felelős politikai és társadalmi erőnek fel kell lépnie. vissza Hatalmi villongások az unióban Népszabadság • 2003. november 27. • Szerző: Füzes Oszkár, Brüsszeli tudósítónktól Az alkotmány tervezet és az újabb módosítások körül folytatódik a vita, néhányan azzal fenyegetőznek, hogy az egészet megvétózzák. Bekerült az olasz soros elnökség által javasolt tervezetbe az a magyar javaslat, hogy az uniós alkotmány által felsorolt alapértékek köz ött kapjon helyet a kisebbségi jog is. A kiegészítés után az 1 – 2. cikkely így szólna: Az unió az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállam és az emberi jogok, így a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletén alapszik. A cikkely második mondata, amely a pluralizmust taglalja, kiegészül a diszkrimináció tilalmával, valamint a férfinő egyenjogúsággal. A továbbiakban az olasz javaslat általában óvatosan középutas a szemben álló véleménycsoportok között. A kereszténység e mlítést nyerne Európa „ihlető szellemi örökségeinek” felsorolása között, de egy másik kiegészítés kiemelné az EU világi jellegét. A vitatott hatalommegosztási kérdésekben Itália évente váltakozó, három országból álló csoportos soros elnökséget, rotáló Euró pai Bizottságot és új szavazatsúlyozási rendszert javasol, de az e területeken „veszteseket” valamiképpen kárpótolná más területeken. Az indítvány meglepően széles jogkört adna az uniós külügyminiszternek, viszont törölné a tervek közül a kölcsönös védelmi klauzulát. Az alkotmányozás jegyében folyó uniós hatalmi belharcok koreográfiája szerint a javaslat egyelőre senkinek sem jó, sokan azzal is fenyegetőznek, hogy megvétózzák az egész alkotmányt. A német – francia – belga „élcsapat” ehhez hozzáteszi, hogy ha nem lesz elég jó az alapszerződés, akkor ők külön uniót formálnak. A britek a spanyol – lengyel duó mögé álltak (ellensúlyként a Berlin – Párizs tengellyel szemben). A kis országok frontja úgyahogy áll a nagyokkal szemben, de várhatóan felbomlik majd a vita h ajrájában. A kicsik számára a legkeményebb dió az lesz, hogy bele kell nyugodniuk: két, sőt háromsebességes integráció alakul, ahol a nagyok (ha összeállnak) az eddiginél nagyobb hatalomhoz jutnak a kormányközi döntéshozatalban. Cserébe viszont több lesz a nemzetek feletti, közösségi hatáskör is. vissza Beleértve Népszabadság • 2003. november 27. • Szerző: Füzes Oszkár Ha csontig csupaszítva is, de az elnöklő Itália – korábbi ígéretéhez híven – belepréselte a magyar javaslat ot az Európai Unió alkotmányának írott szövegtervezetébe. Az unió alapértékeinek felsorolásába, az emberi jogok közé – mint írják, „beleértve” – bekerül a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tisztelete is. Ha
