Reggeli Sajtófigyelő, 2003. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-11-27
7 ez végleges jóváhagyást nyer – tehát senk i nem emel kifogást ellene – , akkor kimondható lesz: Budapest elérte, hogy az EU legfontosabb dokumentumában külön említést nyerjenek a kisebbségi jogok. Ha hozzávesszük a másik kiegészítést, a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, akkor teljesül az a magya r nemzeti cél, hogy a kisebbségek európai jogvédelmet nyerjenek, alapvető uniós értékként elismertetve magukat. Mindennek eszmei értéke nagyon nagy – bár részben jövő időbe téve, és feltételesen. Minden attól függ ugyanis, hogy valójában mit lehet majd bel eérteni az értékesség alapjogi kimondásába. Egyelőre azt is kell értelmezni, mi nincs a szövegben. Magyarország eredetileg azt szerette volna, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek kollektív jogvédelme mondassék ki. Nem sikerült, mindhárom jelző kikopott a szövegből. Eltérő okokból, de az alkotmányozó államok legalább egyharmada nem fogadta el őket, noha írásos kifogást egyedül csak Szlovákia emelt. Ennek láttán Budapest választhatott: vagy a legyengített szöveget tartja fenn javaslataként, vagy makacsul kitart az eredeti mellett. Az utóbbi biztos kudarchoz vezetett volna. Maradt tehát annak tudomásul vétele, hogy Európa tételesen továbbra sem fogadja el a nemzeti kisebbségek kollektív jogait, sőt még azt sem, hogy a különféle kisebbségek között a nemzetietnikai alapon elkülönülők valamiképpen kiemelődjenek. Ha így van, akkor értelemszerűen nem kaphatnak előnyös megkülönböztetést sem. Ez az ára annak, hogy a végére valószínűleg senki ne ellenezze majd az immár elnökségivé emelkedett magyar javaslatot. Na gy ár? Mielőtt eldöntjük, nézzük, mit kaphatunk érte. Azt, hogy az unióban nem szabad hátrányba hozni a kisebbségeket. Alkotmányos erővel. Ez nagyon nagy és jelen idejű eredmény. Mert erőlködés nélkül lehet „beleérteni”, hogy az adott államban többséget al kotó nemzettel egyenjogúan használhatják anyanyelvüket, őrizhetik meg azonosságukat, gyakorolhatják a sajtószabadságot, oktathatnak, és így tovább: csupa olyasmi, ami értelemszerűen csak nemzetkéntetnikumként és kollektíven gyakorolható. Ez ugyan nem mond atik ki, mégis egyértelműen beleérthető, sőt beleértendő. Hogy valóban bele is értsék, ahhoz hosszú, türelmes törekvés kell, de eggyel több hivatkozási alap van hozzá, nem is akármilyen. Ez már nem kétoldalú szerződés, amit esetleg meg lehet szegni, akár f öl lehet mondani. Nem ígéret, nem cserealap valamilyen alkuhoz. Hanem (ha benne marad) alapérték az évtizedekre készülő uniós alkotmányban. Újabb külön jogokat közvetlenül nem hoz, ám keretet ad egyrészt a meglévő jogok gyakorlati megvédéséhez, másrészt fo kozatos, érdemi gyarapításukhoz. Például a „személyek” kifejezés jelenthet egyéneket is – de jelenthet csoportot, azaz kollektívát is. A keretet nem lesz könnyű megtölteni, de máris áthághatatlan. Bele- és félreértelmezési viták nyilván lesznek, de nehéz e lképzelni, hogy ép logikával bárki bárhol a kisebbségi jogok szűkítése érdekében sikerrel érveljen az alkotmányt lobogtatva. Érvényesítésükre, bővítésükre viszont páratlanul jó eszköz lehet. De vissza a jelenbe: bármily csupasz, illetve bármit ígér a szöv eg, még mindig csak tervezet. Beleértve, hogy korai még ünnepelni vagy kevesellni a győzelmet: még ki kell vívni. vissza Tardy a bősi megbízott? Népszabadság • 2003. november 27. • Szerző: Ö. Z. Információink szerint Tardy J ános lehet a magyar kormány meghatalmazottja Bős ügyeiben. A kormány november közepén döntött arról, hogy Persányi Miklós környezetvédelmi minisztert bízza meg a bősi kormánymeghatalmazott kinevezésével, illetve ugyancsak ő felel a tárcaközi bizottság munk ájáért. A határozat szerint a bősi tárcaközi bizottságot december 15ig kell létrehozni, míg a Külügyminisztériumnak ugyancsak ezen időpontig kell eldöntenie, hogy ki képviseli hazánkat a hágai Nemzetközi Bíróság előtt. A kormánymeghatalmazottat 2004. janu ár 15ig kell kijelölni. A legnagyobb eséllyel emlegetett jelölt, Tardy János hosszú időn keresztül a természetvédelemért felelős helyettes államtitkárként dolgozott. A Medgyessykormány megalakulása után az új környezetvédelmi miniszter, Kóródi Mária ment ette fel. vissza
