Reggeli Sajtófigyelő, 2003. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-11-21
4 tartózkodni fog a szavazáson, máris közölte, hogy az alkotmányvitában már nem lesz ilyen engedékeny, és nemmel voksol. vissza Perelik az Erdélyi Riportot Népszabadság • 2003. november 21. • Szerző: Tibori Szabó Zoltán, Kolozsvári tudósítónktól Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester és az általa irányít ott Székelyudvarhelyért Alapítvány pert indított az Erdélyi Riport című nagyváradi hetilap ellen. A vád erkölcsi és anyagi kárt okozó rágalmazás, amely bizonyos támogatások felfüggesztését vonta maga után. Az Erdélyi Riport szeptemberben közölt tényfeltá ró riportot arról: a polgármester alapítványa az Illyés Közalapítvány útján kapott magyar közpénzből a valós érték tízszeresén, 5,2 milliárd lejért (34 millió forintért) vásárolt egy székelyudvarhelyi kétszobás ingatlant. Az alapítvány ügyvédje szerint a p olgármester magánszemélyként Stanik Istvánt, az Erdélyi Riport főszerkesztőjét és Mihály László újságírót is perbe fogta. A polgármester és alapítványa egyaránt egymilliárd lejes kártérítést követelnek. Szász az ingatlan egykori tulajdonosa ellen is pert i ndított, tőle félmilliárd lejt akar kapni. vissza Európa identitása Népszabadság • 2003. november 21. A bővülő Európa identitásáról született a napokban nyilatkozat. A kezdeményezés francia és olasz értelmiségiek, illetve d iplomaták kis csoportjának közös gondolkodása nyomán indult el. A dokumentumot a kontinens szellemi életének jeles képviselői, köztük Göncz Árpád és Kertész Imre írták alá. A felhívást vezető európai lapok – köztük a Népszabadság – teszik közzé. Európa e gyesül. Amiről elődeink álmodtak, most valóra válik. Rendületlenül folytatjuk közös vállalkozásunkat, amelynek végigviteléhez egész emberöltőnyi időre lesz szükség. Európa megszűnt szövetségek rendszerének lenni, hogy sorsközösséggé válhassék. Az Európa j övőjéről szóló megállapodás nagy lépés előre, amelyet újabbaknak kell követniük. Egyetlen jogi építmény sem volt soha elegendő egy közösség életre hívásához. A keretet ki kell tölteni tartalommal, az építményt élettel kell megtölteni, serkenteni kell az ös szetartozás érzését. Fel kell tennünk önmagunknak önazonosságunk kérdését is. Meddig jutottunk el, merre tartunk? Az alkotmány megfogalmazása megerősítette: minőségi fordulat következett be Európa építésében. Új veszélyek fenyegetnek, különösen szeptember 11. óta. Sokan úgy érzik, hogy Európának jobb válaszokat kellene adnia a civilizáció kihívásaira. Nyilvánvalóvá vált, hogy távozásra kényszerítheti földrészünket a történelem színpadáról bármilyen határozatlanság, közömbösség, sőt hallgatás Európa részérő l a saját sorsát illetően. Az egyik tisztázásra szoruló kérdés, amely rögtön eszünkbe ötlik: hol vannak Európa határai? Szigorúan földrajzi értelemben Európának nincsenek világosan megszabott határai. Európa eszméje a közös érzésvilágban, gondolkodásmódba n és akaratban gyökerezik, amely átnyúlik az államhatárokon és az eltérő fejlettségi színvonal szabta határokon. Fél évszázad alatt a közösség unióvá növekedése kijelölt egy területet, amely most felöleli jóformán az egész kontinenst. Annak felismerése, h ogy egy és ugyanazon mozgás vonul végig a történelmen, lehetővé teszi számunkra, hogy egybekapcsoljuk NagyEurópát, amelyben az Európai Unió – törvényességen alapuló közösségként – az alapító államok nemzeti identitásait összefűző közös állampolgárságra fe lépített egységes egészet alkot. Az Európai Unió fejlődése ily módon megerősíti NagyEurópa realitását. E gyümölcsöző és nagy történelmi múltú kölcsönhatás ma még inkább szükséges.
