Reggeli Sajtófigyelő, 2003. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-11-04
12 Bizottság léte náluk sokkal inkább szem előtt van – számukra az általuk delegált személy Mr. vagy Mrs. Európa. Az új tagországokban mindez egészül ki azzal a jogos aggodalommal, hogy nem lenne jó, ha a csat lakozás után az játékszabályok hirtelen hátrányukra változnának. Csökkenhet a tagság támogatottsága… Pontosan. Nincs arra nézve garancia, hogy a jelenlegi EUpárti politikai közhangulat nem változhat. Lehetnek majd olyanok, akiket például kiábrándít, ho gy az életfeltételek nem fognak egyik napról a másikra láthatóan javulni. Ezt persze mi soha nem is ígértük, de nem titok, hogy vannak, akik arra számítanak, hogy a csatlako zás után egy csapásra nőni fog az életszínvonal. Azaz nem lehet kizárni, hogy a tagság első éveiben az EU támogatottsága csökkenni fog. Miközben éppen ugyanekkor kell majd ratifikációra bocsátani a leendő új szerződését! Nem nehéz megjósolni, hogy ha ennek egyes elemei támadásra adhatnak okot, akkor azt az EU ellenzői meg is fogják lovagolni. És a régi tagországokban szerzett tapasztalatok arra intenek, hogy például egy uniós ügyben tartott nemzeti népszavazás komoly politikai kihívást jelent. Visszatérve a bizottsághoz: ön szerint melyek a legfontosabb szempontok az új biztos kiválasztásánál? Nincs erre általános EUszintű szabály, csupán annyi, hogy a végső döntést az Európai Bizottság elnöke hozza az érintett kormánnyal egyetértésben. Más kérdés, hogy a politikailag kényelmetlen helyzet elkerülése végett kívánatos, hogy mielőtt valamely tagállam végső ajánlását megteszi, tájékozódjon jelöltjének várható fogadtatásáról. Főként, hogy az Európai Bizottság elnökének nem csupán ezt az egy – például magyar – jelöltet kell mérlegre tennie, hanem az egész, 25 vagy 30 fős testület bonyolult egyensúlyát is meg kell tudnia teremtenie. Mit fognak csinálni az új biztosok május és november között? Az már lényegében eldőlt, hogy a jelenlegi bizottság utolsó hat hóna pjára nem fogják újraosztani a feladatokat. Ebben az időszakban már a leköszönés felé tartó testület amúgy sem nagyon hoz fontos döntéseket. A magam részéről azt tartanám a leghelyesebbnek, ha ebben a hat hónapban csoportokat hoznánk létre a jelenlegi és a bekapcsolódó új biztosok összekapcsolására. Ily módon az újak is azonnal megismerkedhetnének kifejezetten fajsúlyos portfóliók tartalmával, miközben teljes mértékben részt vehetnek a döntéshozási folyamatban. De mindehhez nem állítanánk fel túl sok szabál yt. És ön? Szívesen folytatná? Az ember nem jelentkezik egy EUmegbízatásra, hanem felkérik rá – ha egyáltalán. Günter Verheugen 1944. április 28án, a németországi Bad Kreuznachban született. Újságírógyakornok a Neue RheinNeue RuhrZeitungnál 1963 – 65 között. 1965 – 69 között történelmet, szociológiát és politológiát tanul Kölnben és Bonnban. A német szövetségi belügyminisztérium politikai kapcsolatok osztályának vezetője volt 1969től 1974ig. 1974 – 76 között a német szövetségi külügyminisztérium elem ző munkacsoportjának vezetője. 1977től 1978ig a Szabad Demokrata Párt (FDP) országos pártigazgatója és 1978 – 82 között FDPfőtitkár. 1982ben belép a Szociáldemokrata Pártba (SPD). 1983 – 99 között a német parlament alsóházának (Bundestag) tagja, 1986től 1 987ig az SPDelnökség szóvivője. 1993 – 95ben az SPD országos pártigazgatója. Az SPD frakcióvezetőhelyettese 1994 – 97 között. 1998 – 99ben államtitkár a német szövetségi külügyminisztériumban. Az Európai Bizottság bővítésért felelős tagja 1999től. vissza Visegrádi négyek: folytatódó együttműködés Világgazdaság 20031104 A visegrádi országok (Cseh, Lengyel, Magyarország és Szlovákia) államfőinek közös meggyőződése, hogy az országaik közötti együt tműködést az európai uniós csatlakozás után is szükséges folytatni – mondta Mádl Ferenc tegnap, az államfők budapesti tanácskozása után tartott sajtótájékoztatón.
