Reggeli Sajtófigyelő, 2003. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-11-20
6 elfogadja – mondta a német kancellár, aki pártja, az SPD bo chumi kongresszusáról érkezett a magyar fővárosba gesztusértékű villámvizitre. Medgyessy lapunk kérdésére azt mondta, hogy Schröder jó tanácsai közül a kisebbségvédelmi passzusra vonatkozót nem fogja megfogadni. A kormányfő szerint sok ország támogatja a magyar javaslatot, s már sikernek tartja az ellenérzések semlegesítését is, illetve azt, hogy bizonyos nyitottságot lehetett elérni egyes államok esetében. – Mi továbbra is igyekszünk mindenkit meggyőzni arról, hogy a kisebbségi jogok nem jelentenek semmi lyen kockázatot. Olyan emberi jogokról van szó, amelyek az európai szellemiség részét képezik – mondta Medgyessy. Schröder még hozzáfűzte: Németországon nem fog múlni a kezdeményezés sikere. A magyar diplomácia mozgástere azonban láthatóan szűk, és az idő is fogy. A kancellár ugyanis hangsúlyozottan közös érdeknek nevezte, hogy az alkotmányról tárgyaló kormányközi konferenciát az olasz elnökség alatt, azaz december végéig eredményesen lezárják. Schröder ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy német részről Magy arország jövő májusi EUcsatlakozása után rugalmasan fogja kezelni a munkaerőáramlás kérdéseit, vagyis az átmeneti időszakban nem blokkolja teljesen a németországi munkavállalási lehetőségeket. A kancellár szerint Berlin és Budapest között nem léteznek át hidalhatatlan ellentétek. Ezért, ha az utolsó órákban is, de megoldást találnak Brüsszelben arra a vitás kérdésre is, hogy hány biztos alkossa a kibővített Európai Bizottságot. A két kormányfő megállapodott abban, hogy szakértői bizottságot hoznak létre, a mely a Magyar Nemzeti Bankban esetleg „eltűnt” NDKs pénzek nyomait lesz hivatott felkutatni. – A magyar kormány érdekelt abban, hogy ami nem Magyarországé, azt visszaadják a jogos tulajdonosoknak. Szintén Medgyessy javaslatára munkacsoport vizsgálja meg a közös, egyetemi bázisra épülő kutatásifejlesztési lehetőségeket. vissza Fél tucat ellenző kisebbségügyben? Népszabadság • 2003. november 20. • Szerző: Füzes Oszkár, Brüsszeli tudósítónktól Lényegében kialakultak a „frontok ” az EU készülő alkotmányába javasolt legfontosabb magyar indítvány körül. Finnország, Ausztria és Szlovénia aktívan támogatja, hogy az alapértékek felsorolásába bekerüljön a nemzeti és etnikai kisebbségek védelme. Az elnöklő Olaszország nem ellenzi, és alighanem így tesz az összesen huszonöt alkotmányozó tagállam legalább fele: tőlük bekerülhet a kiegészítés, nem szólnak se mellette, se ellene. Vagy azért, mert számukra közömbös, vagy azért, mert „cserébe” valamilyen nekik fontos ügyben Budapest nem elle nzi az ő javaslatukat. Románia hol ellenzi, hol nem, de Bukarest szavazata jogilag nem döntő, mert csak megfigyelő az alkotmányozásban. A javaslat ellenzői döntik el a kérdést, mivel akár egyetlen végleges „nem” is elég ahhoz, hogy a kisebbségek jogai vég ül említés nélkül maradjanak az alkotmányban. Egyelőre csupán Szlovákia jelezte írásban és hivatalosan, hogy ellenzi a magyar indítványt. Szóban elveti Lettország (a saját orosz kisebbsége miatt), Spanyolország (a baszkok elszakadási törekvései miatt), Fra nciaország (hagyománya, hogy nem ismeri el a más ajkú kisebbségek kollektív jogait) és Görögország (amely otthon semmilyen más kisebbség jogait nem ismeri el, bár követeli azokat a külföldi görögöknek). Németország a francia és a spanyol ellenzéssel szembe n nem akar fellépni ez ügyben, tehát kimondatlanul, de szintén az ellentáborhoz tartozik. Ennyi bőven elég is lenne a magyar külpolitika jelenleg leglátványosabb akciózásának kudarcához – egyelőre azonban nemcsak korai, hanem hiba is volna feladni a csatát. Amíg az alku folyik, minden megtörténhet. Ráadásul nyomós politikai, jogi és erkölcsi é rvek szólnak amellett, hogy az uniós értékek sorába bekerüljenek a nemzeti kisebbségek jogai. Az EU deklaráltan a „kisebbségek sokszínű uniója” is, és a csatlakozni kívánó államoktól el is várja, hogy a területükön élő kisebbségeknek biztosítsa az összes p olgári szabadságjogot. Akkor miért ne venné bele az alkotmányba, annak nem konkrét jogi, hanem értékrendi
