Reggeli Sajtófigyelő, 2003. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-11-20
7 részébe? Lehet, hogy az érvelés végül hatni fog. Ám lehet, hogy ennek az lesz az ára, hogy addig hígítják a megfogalmazást, amíg a jogok „kollektív” j elzője eltűnik; állítólag Spanyolország, Románia és Szlovákia tervez egy ilyen „kompromisszumot”. Ez magyar szempontból elvi eredményt és gyakorlati kudarcot jelent. Az eredmény az volna, hogy a legmagasabb szintű európai okmányba mégis bekerültek a kisebb ségi jogok. A kudarc pedig az, hogy megint csak egyéni, és még mindig nem kollektív jogként – holott az oktatás, a nyelvhasználat és sok más értelemszerűen csak kollektívaként gyakorolható. Akárhogy alakul, a kollektív kisebbségi jogok ügyköre az alkotmán yozás vitáiban bekerült az uniós köztudatba, és jobb híján már ezért is megérte felvetni. Fidesz: barátok közt egyedül - Cserbenhagyták néppárti szövetségesei a Fideszt. A polgári szövetség európai ügyekben legaktívabb politikusai, Németh Zsolt, Szájer József, illetve az Európai Parlament legnagyobb frakcióját adó, konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppárt (EPP) alelnöke, Orbán Viktor az elmúlt hónapokban azt ismételgették, hogy a Fidesznek elég ereje lesz meggyőzni a testvérpártokat a magyar kisebbségi javaslat támoga tásáról. Október elején Szájer, a Fidesz által az Európai Konventbe delegált politikus volt az, aki felvetette a kisebbségi passzus bevételét a készülő EUalkotmány preambulumába. Nem sokkal később Orbán egy sajtótájékoztatón kijelentette: az EPP védi és t ámogatja a magyar javaslatot. Nem ez történt. Az alkotmányozási folyamat finisében úgy tűnik, nem lesz meg a támogatás, hiszen Olaszország csak azt vállalta, hogy nem vétóz, ám Franciaország és Spanyolország néppárti kormánypártjai kifejezetten ellenzik a javaslatot. Másfél évvel ezelőtt a Fidesz még ugyanezeket a néppártokat hívta segítségül választási kampányához. Aznar spanyol kormányfő a pódiumra még kiállt Orbán mellé, de ha országa érdekei úgy kívánják, a jelek szerint hátat fordít neki – bármiről sz óltak is a baráti ígéretek. vissza Elölről kezdődik az MVSZper Népszabadság • 2003. november 20. A Legfelsőbb Bíróság szerdán hatályon kívül helyezte a Legfőbb Ügyészségnek és egy magánszemélynek a Magyarok Világszövetség e (MVSZ) elleni perében hozott elsőfokú ítéletet, s a Fővárosi Bíróságot új eljárásra utasította. Az első- fokú bíróság 2001ben megsemmisítette az MVSZ 2000. májusi küldöttgyűlésén hozott határozatokat, s kötelezte a szervezetet, hogy 2002ben új küldöttg yűlést hívjon össze. Továbbá Patrubány Miklóst felügyelőbiztosnak nevezte ki. A Legfelsőbb Bíróság végzése egyebek közt kitért arra: az elsőfokú testület eljárási szabályt sértett, ugyanis a kereseti kérelmek tartalmát figyelmen kívül hagyva döntött az MVS Z legfőbb szervének összehívásáról. Továbbá a Fővárosi Bíróság az MVSZt kötelezte a legfőbb szerv összehívására, holott azt egy erre irányuló, megalapozott kereseti kérelem esetén is a bíróságnak kell összehívnia. Emellett pontosítani kell a keresetet, s adott esetben a másodrendű felperesnek javaslatot kell tennie a felügyelőbiztos személyére, őt meg kell hallgatni, hogy vállaljae, s a tevékenység pontos meghatározása mellett határidőt kell szabni. vissza Schröder kancellá r mérsékletre int - Medgyessy az EUalkotmány ügyében nem fogadja meg a tanácsot Népszava 2003. november 20. Szerző: Kepecs Ferenc Németországnak nincs kifogása az ellen, hogy a nemzeti kisebbségek kérdése bekerüljön az uniós alkotmányba, de én személy s zerint azt tanácsolnám, hogy Magyarország ne állítsa túlságosan előtérbe erre vonatkozó törekvését - mondta tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján Gerhard Schröder német kancellár, aki tegnap rövid, néhány órás látogatást tett hazánkban. Schröder azzal in dokolta a visszafogottságra vonatkozó tanácsot, hogy a nemzeti kisebbségek kérdése problémát jelenthet más tagállamok számára. Németország miatt nem fenyegeti kudarc az erre vonatkozó
