Reggeli Sajtófigyelő, 2003. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-11-18
19 Az Európai Védelmi Ügynökség (EVÜ) várhatóan csak jövő nyár on kezdi meg tevékenységét, de a védelmi és külügyminiszterek már most zöld utat adtak a fölállításának. Az új uniós intézmény - amelynek sem költségvetése, sem székhelye nincs még - feladata az lesz, hogy azonosítsa és összesítse a katonai képességhiányok at, elősegítse a tagállamok hadiipari együttműködését, és összehangolja a fegyverbeszerzéseket. Az EVÜ csak előkészít és javaslatokat tesz, a döntés a tagállamok hatáskörében marad. Az ülésen a 25 külügyminiszter egy sor külpolitikai témát is érintett. V éleményt mondtak az EUorosz viszonyról, elégedetlenségüket hangoztatva a kapcsolatépítést hátráltató merev, orosz magatartással szemben. Üdvözölték az iraki hatalomváltás meggyorsítását célzó szándékokat, és fölszólítottak a közelkeleti útiterv betartásá nak fontosságára. Az eszmecserét ma reggel a Brüsszelbe látogató izraeli külügyminiszterrel folytatják. Ugyancsak kedd délelőtt tárgyalnak a Huszonötök az uniós alkotmánytervezetről. Ezúttal az EU leendő külügyminiszterének hatáskörét vitatják meg. A tan ácskozás margóján Kovács László magyar külügyminiszter újabb kétoldalú találkozókon igyekszik támogatást szerezni a kisebbségek védelmét szolgáló magyar alkotmánymódosítási indítványhoz. Hétfőn eszmecserét folytatott Günter Verheugen bővítési biztossal, ma pedig az előterjesztés leghevesebb ellenzőinek számító spanyol és francia kollégájával tárgyal. A magyar kezdeményezés mögé már fölsorakozott Ausztria, Olaszország, Finnország, Szlovénia és Románia, ugyanakkor Szlovákia miniszteri ellenvéleményt nyújtott be az olasz elnökségnek. Róma láthatóan nehezen birkózik meg az alkotmánytervezet vitájának levezénylésével. Korábban kétoldalú találkozókat helyezett kilátásba valamennyi résztvevővel, egyelőre azonban a legtöbb ország még várja az egyeztetés időpontján ak kitűzését. A 25 külügyminiszter ma délben munkaebéden találkozik Colin Powell amerikai külügyminiszterrel, aki ezt követően Londonba utazik, hogy csatlakozzon a hivatalos nagybritanniai látogatást kezdő George W. Bushhoz. vissza Szerbia zsákutcában Népszava 2003. november 18. Szerző: Rónay Tamás A vasárnapi szerbiai elnökválasztás mutatta meg, milyen messze még a köztársaság az igazi demokráciától. A voksolás több szempontból is sokkoló eredményt hozott. A választóp olgárok mindössze 38.5 százaléka élt szavazati jogával, vagyis esély sem volt arra, hogy elérjék az eredményességhez szükséges 50 százalék plusz egy szavazatot. Ám csak ezután következett a feketeleves: minden előzetes felméréssel szemben nem a kormányzó S zerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) jelöltje, Dragoljub Micsunovics győzött, hanem a szélsőséges szerb radikálisoké, Tomiszlav Nikolics, aki a voksok több mint 48 százalékát gyűjtötte be. Lehet ugyan mondogatni, hogy Nikolics első helye az alacsony részv étel eredménye, de valljuk meg: a demokráciát elutasító politikus "győzelmére" nincs magyarázat. Elképesztő, hogy Szlobodan Milosevics bukása után három évvel sem sikerült visszaszorítani a köztársaságban a nacionalista, az európai értékrendet semmibe vevő nézeteket. Talán Zsarko Koracs miniszterelnökhelyettes járt legközelebb az igazsághoz, aki úgy vélte: az eredmények sokkal drámaibbak annál, ahogy azt az elemzők megpróbálják "eladni" a közvéleménynek. A radikálisok előretörése mellett ugyanis azt mutatja , hogy Szerbia polgárai teljes apátiába süllyedtek. Kétségtelen az is, sikeresnek bozonyult a Vojiszlav Kostunica fémjelezte Szerbiai Demokrata Párt és az egykor a DOShoz tartozó G17 plusz tömörülés stratégiája: a két párt a választók távolmaradása mellet t foglalt állást nem törődve avval, hogy ezzel saját köztársaságuknak okozzák a legnagyobb kárt. Bár a választás után Zoran Zsivkovics miniszterelnök igyekezett megnyugtatni a közvéleményt: nincs szó nagyobb válságról, alkotmányos szempontból drámai hely zet alakult ki a köztársaságban. Nem maradt
