Reggeli Sajtófigyelő, 2003. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-11-18
20 működő intézmény Szerbiában, hiszen a kormány a múlt hét közepén jelentette be: december végén előrehozott választásokat rendeznek. Hatalmi vákuum keletkezett. Jellemző, hogy még a vezető tisztségviselők, alkotmá nyjogászok sem értenek egyet abban, miként lehet kiutat találni a zsákutcából. A legmarkánsabb vélemény szerint csak a december 28i parlamenti választás után lehet újra - immár negyedik alkalommal - kiírni az elnökválasztást. Mások úgy vélik, Natasa Micsi cs a parlament utolsó elnökeként megteheti ezt. Igazából mindegy, ki és mikor írja ki az elnökválasztást. Szerbia addig egy tapodtat sem léphet előre, amíg a magukat demokratikusnak valló pártok nem kötnek kompromisszumot egymással. Előbbutóbb talán fel fogják: saját érdekeiknél fontosabb az, hogy Szerbia ne süllyedjen újra káoszba. vissza A botránypolitizálás a szerbiai kudarc oka Magyar Hírlap 2003. november 18. Szerző: J. Garai Béla A Milosevicet megdöntő pártok civa kodása vezetett a vasárnapi elnökválasztás érvénytelenségéhez. A legtöbb szavazatot szerző Tomislav Nikolic a "patrióták” győzelmét emlegeti, Dragoljub Micunovic azonban hisz a szerb demokratikus erőkben. Az elnökválasztás kudarca és a szélsőségesen n acionalista Tomislav Nikolic váratlan diadala után a kettős csődhöz vezető okokat kutatták tegnap Belgrádban. A legtöbb elemző szerint legfőképp a botránypolitizálás, a sárdobálás, a demokratikus pártok közötti széthúzás okozta a választók apátiáját, vagyi s azt, hogy mindössze 38,5 százalékuk ment el szavazni. Mindehhez nagymértékben hozzájárult a DOSból kivált Szerbiai Demokrata Párt (DSS) és a G17 Plus bojkottfelhívása. Vojislav Kostunica és Miroljub Labus, a két párt vezetője úgy próbálta aláásni a korm ánykoalíció hatalmát, hogy közben a volt rezsim pártjainak malmára hajtotta a vizet. A bojkott meghallgatásra talált - Belgrádban például kétszázötvenezerrel kevesebben szavaztak, mint a legutóbbi alkalommal , az elnökválasztás kudarcba fulladt, de kis hí ján az elnöki székbe került Tomislav Nikolic. Jogi vita a folytatásról Az elnökválasztás hivatalos végeredményét csak csütörtökön teszik közzé, alkotmányjogászok között azonban máris fellángolt a vita arról, mikor és ki írhatja ki a megismételt választá sokat. Zoran Zivkovic kormányfô szerint nem fenyeget alkotmányos válság, a kormány a helyén van, és gondoskodik az állami intézmények mûködésérôl. Az elnökválasztást a decemberben megválasztandó nemzetgyûlés leendô elnöke írja majd ki, de nyilvánvalóan túl lépi majd az alkotmány megszabta hatvannapos határidôt. Az a vidéki temetkezési vállalati tisztviselőből lett politikus kapta a legtöbb szavazatot - 46,3 százalékot , aki primitív nacionalizmusával méltó utódja a háborús bûncselekmények miatt Hágába k erült Vojislav Seseljnek. Goran Svilanovic megfogalmazása szerint a kudarc oka az, hogy a választóknak az a része ment el szavazni, amelyik visszasírja a régi rezsimet, míg a másik tábor a botrányok és a bojkottfelhívás miatt otthon maradt. A külügyminisz ter szerint a radikális vezető előretörése rossz üzenet a külföldnek, hiszen a szerb belpolitika radikalizálódására engedhet következtetni. Zarko Korac miniszterelnökhelyettes arra figyelmeztetett, hogy ha a demokratikus erők nem fognak össze, a decemberi parlamenti választásokon a radikális párt második számú politikai erővé léphet elő, és akár kormányra is juthat. Dragoljub Micunovic, a DOS elnökjelöltje, aki kétszázezerrel kapott kevesebb szavazatot Nikolicnál (35,4 százalékot), tegnap mindazonáltal me gpróbált optimistának mutatkozni: továbbra is bízik a demokratikus erőkben, mondta, és hiszi, hogy "van még erő a nemzetben, amely, ha kell, a demokrácia folytatására, az európai felzárkózásra fog szavazni”. A reformok nem állhatnak meg, tette hozzá. Tomi slav Nikolic viszont a maga részéről diadalittasan jelentette ki, hogy sikere a szerb patrióták győzelmét jelenti. Csak az alacsony részvételt sajnálja, különben Szerbiának máris "igazi” elnöke lenne. Nikolic korábban azt ígérte, hogy győzelme esetén első dolga lesz meneszteni a Zivkovickormányt, és megszakítani az együttmûködést a hágai Nemzetközi Bírósággal. Sajtóértekezletén "helyretette” a szerbiai nemzeti kisebbségeket is, mondván, hogy csak annyi jog illeti meg őket, amennyit a nemzetközi szerződések
