Reggeli Sajtófigyelő, 2003. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-11-18
9 kolozsvári Bolyai egyetemet úgymond egyesítették a helyi román egyetemmel, azután ismét szabad utat engedtek a dákrómai folytonossági elméletnek mondott fellegjáró mítosz nak, mindinkább nekibátorodva szembeszálltak a KGST több szempontból helytálló munkamegosztáselképzelésének, GheorghiuDej halála után a szélsőséges nemzeti vonalat képviselő Ceausescut emelték a párt trónjára. Ő azután késedelem nélkül és kíméletlenül ho zzálátott eszelős tervei megvalósításához. Az eredmények közismertek. Mind gazdasági, mind nemzeti téren mai napig ennek isszuk a levét. Amikor már valamennyi ún. szocialista országban rég felrúgták a nemzetköziség addig magasztosnak minősített eszméjét, és mind szélsőségesebb nemzeti politikát kezdtek űzni, az MSZMP rendületlenül kitartott mellette. Ezen az MSZMPutód MSZP, s vele együtt az SZDSZ mind a mai napig nem tudta túltenni magát. Így történhetett meg az, hogy az ebből fakadó erőtlen nemzeti polit ika miatt kiherélték az 1996ban megkötött román – magyar alapszerződést (közösségi jogok, egyházi ingatlanok visszajuttatása), a szoborügyet a román fél az utolsó pillanatban egyszerűen félresöpörte. Nem tekinthetünk el attól, hogy utóbbit a román fél gond osan előkészítette. Sajtóban, tévében hosszú hetekkel Medgyessy látogatása előtt elkezdődött a szobor visszaállítása elleni kampány. Ennek egyik „fénypontja” a Realitate TV által sugárzott műsor volt, amelyben, egyebek mellett, a tizenhárom vértanút közöns éges katonaszökevénynek, negyvenezer román gyilkosának, kétszáznegyven román falu fölperzselőjének minősítették. A magyar kormány minderről mit sem tud, minderről tudomást sem akar venni. Struccként homokba dugja a fejét. Arról sem tud, hogy a mindenkori román politika elengedhetetlen része az, hogy mindent megígér, de ha egy lehetőség van, ebből semmit sem teljesít. Mint ahogy azt sem veszi észre, hogy a határozott, nemzeti politikát követő Orbánkormány sikere volt a két évvel ezelőtti szoborvisszaállít ási egyezmény, a kedvezménytörvénynek 2001 decemberében a román féllel való elfogadtatása. De az Orbánkormány támogatásának köszönhető az Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrejötte is. A határozatlan, mi több, engedékeny kiállás – jaj, ne sértsük a románo k érzékenységét, jaj, vegyük le a koronát a magyar igazolványról stb. – láttán a román kormány, akár most, vérszemet kap. Még az Európai Unió küszöbén is. Mert így látja megvalósíthatónak a román nacionalizmus álmai netovábbja, a nemzetiségek, főleg magyar ok nélküli „egységes román nemzeti állam” megvalósítását, Erdély teljes mértékű bedarálását. A magyar kormány azt sem látja, hogy ennek megvalósítása érdekében a román pártok minden nézeteltérésüket félreteszik, egy emberként állnak ki a határozott nemzet i politika mellett. Megannyi melléfogás, megszégyenítés után ideje lenne, hogy az MSZP és szövetségese, az SZDSZ szeméről lehulljon a hályog. vissza Támadás szobraink ellen, támadás múltunk ellen: támadás ellenünk Kapu 2003. október Szerző: Skrivanek Dániel Nemzetünk „viharos évszázadai”… Ha a magyar nép történelmét egy független, kívülálló, mindenféle érdektől és szándéktól mentes szemlélő vizsgálja, valószínűleg azt mondja: e kicsiny nép, mely valaha óriás volt, folyton v ívja a maga harcát, hol a dicsőségéért, hol a szabadságáért, s éppenséggel nem ritkán a puszta fennmaradásáért, létéért. Szinte nincs is olyan évszázad történelmünkben, melynek idején ne kellett volna fegyvert ragadnia a magyarnak. Kénytelen volt, hisz rák ényszerítették. Idegen érdekek, hatalmak között őrlődött e nemzet, a Nyugat bástyájaként óriási áldozatokat kellett hoznia – sok esetben értelmetlenül.
