Reggeli Sajtófigyelő, 2003. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-11-04
7 a formáció a székelyföldi autonómia megteremtéséért száll síkra, a fékezhetetlen nacionalizmusáról ismert NagyRománia Párt úgy tekint rá, mint a román állam integritása elleni támadásra. A PRM beadványában azt követelte: a képviselő ház vonja meg Szilágyi Zsolt mandátumát, mivel az SZNT létrehozásával a honatya állítólag megszegte a 2002 februárjában (a mostani parlament megalakulásának napján) tett hűségesküjét. Abban a többi képviselővel együtt az RMDSZes politikus is kötelezettség et vállalt Románia szuverenitásának, függetlenségének, egységének és területi épségének védelmére - érvelt a PRM. Tudor Mohora, a házbizottság titkára a Mediafax román hírügynökség szerint bejelentette: a PRM egyedül maradt a testületben, beadványát n em támogatta sem a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD), sem az RMDSZ, sem pedig az ellenzékben lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL). Ami pedig a másik ellenzéki erőt, a Demokrata Pártot (PD) illeti, annak képviselői tartózkodtak a szavazáson. Az SZNT l étrehozását minden romániai parlamenti párt elutasítóan fogadta, még az RMDSZszel együttműködő PDS is a román állam elleni lépésnek minősítette. Még a büntetőjogi következményeket sem zárták ki, de a mérsékelt román pártok egyelőre alaposabban meg akarják vizsgálni, milyen természetű a székely magyarok autonómiájáért síkra szálló tanács. Az SZNT része lesz a november végén megalakulni készülő Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak (EMNT). E formáció létrehozását a Tőkés László királyhágómelléki püspökhöz köt ődő, az RMDSZ csúcsvezetésével szembekerült csoport szorgalmazza, arra hivatkozva, hogy az RMDSZ "megfeledkezett" a programjában eredetileg szereplő autonómia ügyéről. Markó Béla, az RMDSZ elnöke többször is elutasította az EMNT, illetve az SZNT megal akításának gondolatát, mert szerinte az csak "alternatív" politikai szervezetként akar működni az RMDSZszel szemben. Markó ugyanakkor nem tagadta az SZNT megalakításának jogszerűségét, ezért a román politikai erők heves reagálását is bírálta. vissza A kisebbségek nem visegrádi téma NSZ • 2003. november 4. • Szerző: Munkatársunktól Az eddiginél gyakorlatiasabb, eredményorientáltabb visegrádi együttműködés mellett tett hitet a magyar, a szlovák, a cseh és a lengyel államfő a tegnapi budapesti V4es csúcstalálkozón, a kisebbségi kérdés megközelítésében azonban élesen kirajzolódtak az ellentétek. A találkozón szó esett arról a magyar – jelenleg az Európai Unió kormányközi konferenciájának asztalán fekvő – javaslatról, hogy a kis ebbségek védelme szerepeljen a készülő európai alkotmányban. Míg magyar részről a kérdés fontosságát hangoztatták, Aleksander Kwasniewski lengyel elnök úgy fogalmazott: erről most nem bocsátkoztak vitába, mert nem akarták megzavarni a folyamatban lévő dipl omáciai egyeztetéseket. Rudolf Schuster szlovák államfő viszont egyenesen azt mondta, hogy ő már jelenleg is megfelelő szinten védettnek tartja a kisebbségi jogokat. Václav Klaus cseh elnök szerint Budapesten nem volt szó a második világháború utáni kite lepítésekről. – Erről nem vagyok hajlandó vitatkozni – mondta az intézményesített visegrádi együttműködést szkeptikusan szemlélő Klaus, hozzátéve: reméli, a visegrádi kooperáció a politikai szintről az emberi kapcsolatok bővülése felé fog elmozdulni. vissza A "BBTE sajtóirodája" nem akar magyar karokat Kása Zoltán és Markó Béla visszavág [ 20031104 ] A BabesBolyai Tudományegyetem (BBTE) sajtóirodája A félretájékoztatástól a valóságig címmel közleményt juttatott el szerk esztőségünkbe, amelyben az egyetem válaszol "az egyes politikai vezetők által a BBTE multikulturalitásának megváltoztatására gyakorolt nyomására". A szöveg kapcsán Kása Zoltán, a rektor helyettese nacionalizmust, Markó Béla RMSZelnök durva támadást emleg et. A közlemény kilenc pontban foglalja össze a "problémára" adott választ, "a BBTE sajtóirodája" megnevezéssel aláírva a nyilatkozatot, amely többek között nehezményezi, hogy "a