Reggeli Sajtófigyelő, 2003. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-10-07
14 Egyetlen közös nemzeti gyásznapot hiányolt Pető Iván szabaddemokrata politikus a Batthyányörökmécsesnél elmondott beszédében. A Magyar ok Világszövetsége tegnap aláírásgyûjtésbe kezdett, amellyel a kettős állampolgárságot szorgalmazzák a szomszédos államokban élő magyaroknak. Hiába hangoztatták az RMDSZ szónokai, hogy az október 6ai gyászünnepnek egységbe kell kovácsolnia a romániai mag yarságot, ez az egység egyre kétségesebb. Így az RMDSZ és ellenzéke ezen a napon is külön emlékezett meg a tizenhárom aradi vértanúról - írta bukaresti tudósítónk. vissza Alapkőletétel Magyar H írlap 2003. október 7. Szerző: Máthé Éva A múlt hét vége, e hét eleje ismét jó alkalom volt, hogy a nemzetegyesítés jelszó ürügyén magyarországi politikusok hada ránduljon át Erdélybe. Ilyen ünnepi alkalmakkor, mint október 6a is, a mély nemzeti érzelm ûek kitûzik a kokárdát, könnycseppet morzsolgatnak. A liberálisabb érzelmûek kimennek ünnepelni, hogy érezzék a közösség melegét, miközben négyszemközt lekicsinylően ejnyebejnyézik a "forrófejûeket”. Marosvásárhelyen azért volt emelkedett az ünnep hangula ta, mert egyetemépítés kezdődik. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem évek óta az erdélyi magyar közélet egyik kulcstémája. Szimbolikusnak is tekinthető az esemény: a megmaradásé, az itthon boldogulásé, a jövőteremtésé. Politikusok kovácsolnak tőkét maguknak abból, hogy a magyar adófizetők a pénzükből egyelőre hatszázmillió forintot, összesen pedig több milliárdot áldoznak arra, hogy Marosvásárhelyen egyetem épüljön. Hálás köszönet, bár köztudomású, hogy nem mindenki lelkesedik ezért a többletkiadásé rt. Nem csoda… Hiszen ott(hon) ennyivel is kevesebb marad nyugdíjra, egészségügyre, miegymásra. De itt(hon) ez az országos költségvetés egészéhez mérve kis tétel nemzetközösséget menthet. Ha magyar egyetem van, akkor a szülők értelmét látják, hogy a gyerek et magyar óvodába, iskolába írassák. Bármily furcsa: az óvodához az út az egyetemen át vezet. vissza Európa, Magyarország és a kereszténység Magyar Hírlap 2003. október 7. Szerző: Bauer Tamás Surján László Fidesz- MKDSZes képviselő felháborodásának adott hangot, amiért Medgyessy Péter miniszterelnök nem követelte a római kormányközi konferencia nyitó ülésén, hogy az EUalkotmány preambulumában legyen utalás a kereszténységre. A Magyar Hírla p szeptember 29ei számában azt írta, hogy a kereszténységre való utalás az egyike annak a négy ügynek, amely mellett a magyar kormány a római kormányközi konferencián fel kíván lépni. Korábban a konventben a magyar jobboldalt képviselő Szájer József egyik e volt azoknak, akik ezt eredménytelenül szorgalmazták. Akkor, ott a szocialistákat képviselő Vastagh Pál nem állt mellé. A Magyar Demokrata Fórum országgyûlési határozatot kezdeményezett, amely a kormányt szólítaná fel ennek szorgalmazására. A javaslat in doklásában az MDF politikusai kifejtik: az Európai Unió bővítésének "ki kell terjednie Európa megújult lelki, szellemi egységére is”, mégpedig a keresztény értékek alapján. Nem tudni, válaszolte valamit az MDFnek a kormány, csak annyit, hogy az MDF java slatát a parlament európai integrációs bizottsága nem vette fel az Országgyûlés tárgysorozatába, viszont a visegrádi kormányfők dobrísi találkozóján Medgyessy Péter is támogatta az elképzelést. A Magyar Hírlap október 1jei száma Balázs Péter államtitkár á llásfoglalását ismerteti, amely szerint "a kormány nem ellenzi, hogy a kereszténység bekerüljön az alkotmányba”, de inkább a kisebbségi jogokra, az elnöklés rotációjára és a minden országnak járó biztosi posztra koncentrál. Nem elvi, hanem taktikai kérdésk ént kezeli tehát a preambulum megfogalmazását. Vajon miért nem volt sikerük a javaslattal Szájeréknak a konventben? Mi lehetett az oka annak, hogy még a kereszténydemokrata, konzervatív politikusok jó része - köztük a konvent elnöke, Valéry Giscard d’Esta ing - sem állt a javaslat mellé? Ôk abból indultak ki: E urópában nemcsak keresztények élnek, hanem mindenekelőtt több millióan muzulmánok (bevándorolt és állampolgárságot nyert törökök, délázsiaiak és arabok Nyugat- és KözépEurópában, bosnyákok, albánok és törökök a Balkánon), és mások is, akik ugyanolyan eur ópaiak, mint azok, akik a keresztény értékek hordozóinak tekintik magukat.
