Reggeli Sajtófigyelő, 2003. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-10-04
Magyarország küzd javaslatáért - Szombaton csúcstalálkozóval startol az EU kormányközi értekezlete Népszava 2003. október 4. Szerző: Halmai Katalin Az Európai Unió alkotmányát véglegesítő, ma kezdődő kormányközi konferencia megnyitása előtt csak az biztos, hogy semmi sem biztos. A tanácskozássoro zatnak sem a napirendjéről, sem az ügyrendjéről nincs megállapodás. A soros elnök Olaszország igyekezete a tárgyalások gyors lezavarására kudarcot vallott, így a római csúcs résztvevőinek kell ésszerű mederbe terelniük az alkotmányos vitát. A véleménykülön bségek nagy csatákat sejtetnek. A csúcsszinten megnyíló, és legkésőbb a jövő nyári európai parlamenti választásokig lezáruló kormányközi konferencián (IGC) a tagállamok és a teljes jogú tagokként résztvevő csatlakozó államok az Európai Unió első alkotmán yát véglegesítik. A dokumentum tervezetét 16 hónapon át tartott tárgyalássorozat után, konszenzussal fogadta el a francia exelnök, Valéry Giscard D'Estaing vezette konvent. A munka lezárultát pezsgővel ünneplő kormányküldöttek java része azonban már júli us közepén is azzal a hátsó gondolattal koccintott a végeredményre, hogy azt az IGCn majd új formába öntik. A kész alkotmánytervezetet a jelenlegi és a leendő tagállamok többsége nem végterméknek, hanem csupán jó kiindulási alapnak tekinti a további vitá khoz. Franciaország és Németország kezdettől fogva elutasítja, hogy a kész szöveget megbolygassák. Olaszország inkább hozzájuk húz, mint a renitenskedőkhöz. NagyBritannia pedig azon izgul, nehogy valakinek eszébe jusson előhozakodni az uniós hatáskörök ki terjesztésével, amit London egyszer már határozottan elhárított a konventen. Időközben föladták a szöveggel szembeni fenntartásaikat a korábban "lázadó" Benelux államok. A változtatásokat követelők Magyarországot is magában foglaló tábora a konvent befeje zése óta összehangolja erőfeszítéseit, szeptember elsején Prágában 15 állam képviselői közös nyilatkozatban szorgalmazták a vitatott kérdések újranyitását. Az IGC közeledtével beindult a diplomáciai nagyüzem is, a hasonlóan gondolkodók erősíteni, a "máskén t gondolkodók" győzködni próbálják egymást. Alekszandr Kwasniewski lengyel államfő minapi spanyolországi látogatása egyebek között azt a célt szolgálta, hogy megszilárdítsa a lengyelspanyol közös frontot, Bécsben pedig a francia külügyminiszter igyekezett jobb belátásra bírni a változtatások egyik élharcosának számító Ausztria tácavezetőjét. Még intenzívebbek a kulisszák mögötti eszmecserék, a nem hivatalos uniós zsargonban "lókupeckedésnek" hívott adokkapok, amelyben a felek megpróbálnak egymástól kölcsö nös engedményeket kicsikarni. A viták forrásai az unión belüli hatalommegosztást szabályozó, elsősorban az integráció intézményi felépítését meghatározó cikkelyek. A "lázadók", a kis és közepes tagállamok azt nehezményezik, hogy az Európai Bizottság össze tételére, az Európai Tanács elnöki posztjának létrehozására, a szavazati súlyok újraszabására vonatkozó javaslatok megbontják az egyensúlyt, és a nagy tagországok érdekeinek kedveznek. A Nagyok viszont úgy érvelnek, hogy az eddigi alapszerződések éppenségg el a kisebbek javára döntötték el a mérleg nyelvét, itt hát az ideje, hogy korrigálják az aránytalanságokat. Az egyik tábor szerint az uniós külügyminiszter tisztségével, a cserélődő tanácsi elnöklés rendjével foglalkozó passzusok még "sületlenek", kidolgo zásra várnak, a másik szerint minden úgy jó, ahogyan a konvent jóváhagyta. Két "Nagy", Lengyelország és Spanyolország kissé kilóg a sorból. Őket az tereli közös platformra, hogy a javasolt szavazási rendben veszítenének súlyukból, ezért hevesen lobbiznak a jelenlegi helyzet fenntartása mellett. És talán mindenkinél erőteljesebben szorgalmazzák, hogy az alkotmánytervezet bevezetője tegyen említést Európa keresztény gyökereiről.
