Reggeli Sajtófigyelő, 2003. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-10-04
Magyarország a "lázadókkal" tart: ragaszkodik ahhoz, hogy a Európai Bizottság va lamennyi tagja szavazati joggal rendelkezzen (az alkotmánytervezet ezt csak a kollégium 15 tagjának biztosítaná), az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács működésében valamilyen formában érvényesüljön a rotáció elve (a konvent létrehozná a testület á llandó elnöki tisztét). A magyar kormány szerint pontosításra szorulnak a leendő uniós külügyminiszter funkcióját körülíró paragrafusok, világosan ki kell dolgozni a tanácsi formációk elnöklésének meglehetősen elnagyoltan és homályosan megállapított rendjé t. Magyarország azt is föl kívánja vetni a kormányközi konferencián, hogy megerősített együttműködésre a tagállamoknak nem kevesebb mint a fele léphessen (a szöveg nem szabja meg a résztvevők minimális számát). A nemzeti kisebbségek jogainak védelméről a m agyar kormány saját szövegtervezetet kíván benyújtani az IGCn. Erről külön egyeztet Jacques Chirac francia elnökkel, aki az EU nyári, thesszaloniki csúcstalálkozóján, óriási meglepetést keltve, támogatóan nyilatkozott az elképzelésről. Budapest szaván fog ta a francia elnököt, ám kérdés, hogy mire megy vele. Brüsszeli vélemények szerint aligha választhatott volna rosszabb partnert a kisebbségi ügy előmozdítására, mint éppen Franciaországot, amely valamennyi nemzetközi fórumon kézzellábbal hadakozik a téma fölvetése ellen. Bizonytalan, hogy hány tagállamot sikerül fölsorakoztatni a magyar kezdeményezés mögé, ha határozni kell a kormányközi konferencia napirendjéről. A hét eleji külügyminiszteri tanácsülésen az a döntés született, hogy az IGCn minden megtárg yalható, amit egy vagy több résztvevő fölvet. Legalábbis, ha a javaslattevő - teszi hozzá gyorsan az olasz elnökség kommentárja - rögtön meg is teremti hozzá konszenzust... Ha a szombati csúcs résztvevői nem határolják be a tárgyalható témák körét, a tárg yalássorozaton eluralkodhat a totális káosz. Brüsszeli diplomáciai források azt valószínűsítik, hogy késhegyig menő vitát követően a napirend néhány intézményi kérdésre fog szűkülni, így nagyon kell igyekeznie annak, aki önálló indítvánnyal próbálkozik. V árhatóan csalódni fognak, akik azt remélik, hogy a kormányképviselők elbíbelődnek majd a tagállamok vétójogának további korlátozásával, ahogyan azt például az Európai Bizottság javasolja, elkerülendő a huszonöt, majd huszonhét tagú unió döntéshozatali csőd jét. A holnap tárgyalóasztalhoz ülő állam- és kormányfőkre vár az IGC ügyrendjének meghatározása is. A házigazda Olaszország azt szeretné, ha öt külügyminiszteri és három csúcsszintű találkozóval december közepéig lezavarhatná az egész tárgyalássorozatot . Ugyancsak gyors lebonyolítást akarnak a status quo hívei, a többiek meg időt az értelmes vitára, szakértői egyeztetéseket a kompromisszumok alapos kimunkálására. A kormányközi konferencia hivatalos megnyitása előtt egy nappal úgy tűnik: csodának kéne tör ténnie ahhoz, hogy megvalósuljon Silvio Berlusconi álma, és az Európai Unió első alkotmányát az év végén Rómában írják alá a huszonötök. Bár érdemes hozzátenni: efféle csodáknak azért nincs híján az integráció... vissza Kere szténye Európa? Magyar Hírlap 2003. október 4. Mától minden rendû és rangú érdekek, kormányok és pártok egymásnak feszülnek, hogy mintegy féléves vajúdás után új alkotmányt adjanak Európának. Az EU kormányközi konferenciájának első tanácskozása - mel yen részt vesz a magyar kormányfő is - Rómában a szervezet belső reformjától lesz hangos, megspékelve olyan fundamentális kérdésekkel, kereszténye Európa, és vane felelőssége a kisebbségekért. Az alkotmányozó konvent egyik leginkább vitatott, nem a z intézményi átalakításokra vonatkozó kérdése az volt, hogy a kereszténység megemlítése bekerüljöne az alkotmányba. A javaslattal először az Európai Néppárt parlamenti képviselőcsoportjának néhány tagja - köztük a lengyel álláspontot követve Szájer József
