Reggeli Sajtófigyelő, 2003. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-10-30
7 Nem választotta meg a szlovák parlament alelnökké Lubomír Lintnert. A döntés után a koalíciós Új Polgári S zövetség (ANO) bejelentette, nem vesz részt a parlamenti szavazásokon, emiatt a törvényhozás nem tudott elfogadni több fontos szociális törvényt, a parlament elnöke pedig berekesztette az ülést. Lintner személye megosztja a koalíciós pártokat. Az ANO elnö ke, Pavol Rusko volt a parlamenti alelnök, ám miután kinevezték gazdasági miniszterré, le kellett mondania mandátumáról. Közben az ANOt azonban három képviselő is elhagyta, így a koalíció parlamenti többsége elveszett. Lintner bejelentette, ha nem választ ják meg, kilép a koalícióból, amivel kisebbségbe kerülnének a kormánypártok. Az ellenzék szerint nekik kellene adniuk a parlamenti alelnököt. Ezért nem is vettek részt az alelnök megválasztásában, aki nem kapta meg a kormánypártiaktól sem a többséget. Vélh etően a kereszténydemokraták nem szavazták őt meg, a két pártnak ugyanis több konfliktusa is van. Ma reggel megismétlik az alelnökválasztást, ám most már Lintnernek ellenfele is lesz, ugyanis a Smer is állít jelöltet. vissza Átjönni, elmenni vagy maradni? - Megállíthatatlannak látszik a határon túli magyarok elvándorlása Népszabadság • 2003. október 30. • Szerző: Szabó József Az elmúlt tizenhárom évben szakértői becslések szerint félmillió határon túli magyar hagyta el szül őföldjét, és települt át az anyaországba vagy távozott NyugatEurópába. A folyamat megállíthatatlannak tűnik. A trend annak ellenére folyamatos, hogy a rendszerváltás óta minden magyar kormány meghirdetett célja az volt, hogy elérje a határon túliak maradá sát és boldogulásukat. A kettős állampolgárság ügye most újra reflektorfénybe helyezte az elvándorlás kérdését. Egyelőre nem készült olyan, mindenki által megbízhatónak ítélt hatástanulmány, amelyre támaszkodva ki lehetne jelenteni: a magyar állampolgárs ág megadása fékezné vagy felgyorsítaná az emigrációt. Úgy tűnik, a magyar kormányok egyelőre képtelenek kidolgozni olyan stratégiát, amely elérte volna a meghirdetett célt, a szülőföldön tartást. Csak részeredményeket hoztak az olyan jogszabályok, mint pé ldául a státustörvény. Nem változtattak gyökeresen a tendencián a kétoldalú kisebbségvédelmi megállapodások és a milliárdos nagyságrendű (részben vállalkozási) támogatási programok. Az sem, hogy magyar (felső)oktatási és kulturális központok kezdték meg mű ködésüket a szomszédos országokban. Sokat mond, hogy a kedvezménytörvény 2001es elfogadása után nem állt meg a trend. Erre utal az, hogy amíg 1998ban, a jogszabályt előkészítő Orbánkormány hivatalba lépésének évében 3224 romániai, 810 jugoszláv és 798 ukrán állampolgár nyújtott be bevándorlási kérelmet a magyar hatóságoknak, addig 2001ben sokkal többen követték ezt a példát. A román állampolgárok közül két éve ugyanis 6093an, a volt Jugoszláviából 1577en adtak be bevándorlási kérelmet. Kivétel Ukrajn a: 388 polgára kérte a letelepedést Magyarországon 2001ben. A Belügyminisztérium kissé hiányos adatai szerint 1990 és 2000 között a legtöbben Romániából vándoroltak be Magyarországra. A bevándorlási, illetve újabb szóhasználat szerint letelepedési engedé llyel rendelkező román állampolgárok száma 1990ben még 15250 volt, de két évvel később már elérte a 40754et. Tavaly, a státustörvény hatálybalépésének évében 37996 román állampolgár élt bevándorlási engedéllyel Magyarországon. A Romániából bevándoroltak zöme magyar nemzetiségű. A Belügyminisztérium adatai szerint 1993 és 2002 között 54100 román, 12149 jugoszláv, 962 szlovák és 6950 ukrán útlevéllel rendelkező személy kapott magyar állampolgárságot. Tekintettel arra, hogy a BM kimutatása 1990 és 1993 közö tt nem a legpontosabb, valószínűsíthető, hogy a magyar nemzetiségű külföldiek közül még jóval többen szerezhettek magyar állampolgárságot a rendszerváltás óta eltelt 13 évben. A román állampolgárok (illetve az erdélyi magyarok) után a bevándorlás a jugosz láv állampolgárok (a vajdasági magyarok) esetében volt a legnagyobb. Ők az 1990es évek elején a délszláv háború elől
