Reggeli Sajtófigyelő, 2003. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-10-30
8 menekültek, de jöttek 1999ben is, amikor a NATO Szerbiát, illetve a Vajdaságot bombázta. Becslések szerint 1990 óta akár 20 ezer jugoszlá v állampolgár (többségében délvidéki magyar) kaphatott magyar állampolgárságot, letelepedési engedélye tavaly 9781nek volt. Minthogy a BM hivatalos statisztikái sok esetben nem szlovák állampolgárokról, hanem csak csehszlovákokról (illetve csehekről és szlovákokról, szlovákiai magyarokról nem) tesznek említést, valószínűsíthető, hogy azok a személyek, akik közülük 1990 és 2000 között kaptak magyar állampolgárságot, többségében Szlovákiából telepedtek Magyarországra, és nagyobb részük felvidéki magyar. A cseh és szlovák állampolgárok közül tavaly 1728an rendelkeztek letelepedési engedéllyel Magyarországon. A szomszédos országok közül Ukrajna talán a legtalányosabb. A BMkimutatásokból nem lehet minden esetben egyértelműen megállapítani ugyanis, hány ukrán állampolgár, ezen belül kárpátaljai magyar telepedett le az anyaországban a rendszerváltozás óta. A hivatalos budapesti kimut atások ugyanis évekig nem különböztették meg az ukrán állampolgárokat a volt szovjet utódállamok polgáraitól. A BM illetékes hivatala a bevándorlási és letelepedési engedéllyel rendelkezők között tavaly 5859 ukrán állampolgárt tartott nyilván. A rendszerv áltozás óta a magyar kisebbség sorsa külpolitikai prioritássá vált. A kisebbségben élő magyarság helyzetével, a velük kapcsolatos budapesti kormányzati tevékenység koordinálásával, a magyar – magyar kapcsolattartással és problémáik nemzetközi megjelenítéséve l a Határon Túli Magyarok Hivatala foglalkozik, amely 13 éve kezdte meg működését. A Hornkormány idején hívták össze az első magyar – magyar csúcstalálkozót (1996ban), amely 1999ben Magyar Állandó Értekezletre változtatta a nevét, és egyfajta összmagyar parlament szerepét vette át. A Hornkabinet idején alapszerződések készültek Szlovákiával (1995ben) és Romániával (1996ban), amelyek részben rendelkeznek a kisebbségek jogairól is. Az Orbánkormány alatt (2001ben) a parlament elfogadta a státustörvényt, amelynek hangsúlyozott célja a szomszédos országok magyarságának megtartása szülőföldjén, illetve nyelvi és kulturális identitásának megőrzése anyaországi kedvezmények és támogatások segítségével. A rendszerváltás óta a magyar kormányok egyre több pénzt fordítanak a határon túli magyarság támogatására. Számításaink szerint Budapest 1992 és 2003 között összesen 49,13 milliárd forinttal támogatta a határon túli magyarokat abban, hogy szülőföldjükön maradva és boldogulva megőrizzék nemzeti, kulturális és nye lvi identitásukat. Minthogy az Antall – Borosskabinet idejéből származó adatok nem teljesek (a központi költségvetésből folyósított támogatások mutatói 1992től állnak csak rendelkezésre), az első szabadon választott kormány összesen mintegy egymilliárd fo rintot különíthetett el a határon túliak támogatására. A Hornkormány idején (1994 és 1998 között) ez az összeg már 6,29 milliárd forintra emelkedett, az Orbánkabinet alatt pedig ennél is magasabbra: 20,74 milliárd forintra. A 2002ben kormányra került ba lközép koalíció 21,41 milliárd forint kiosztásáról dönthetett. Igaz, a tavalyi költségvetési támogatási összeget, 10,2 milliárd forintot még az Orbánkormány hagyta jóvá, de az ideit, a 11,21 milliárdot már a Medgyessykabinet irányozta elő. A támogatások egy tekintélyes részét (köz)alapítványok ítélik oda. Ezek közül a legismertebb a határon túli magyarok kulturálisművelődési és oktatási tevékenységét támogató, 1990 óta működő Illyés Közalapítvány (amely az utóbbi 13 évben összesen 8,52 milliárd forint t ámogatásról határozhatott), az Új Kézfogás Közalapítvány 3,39 milliárd forint közvetlen gazdasági segítséget nyújtott 1995ös megalapítása óta közvetlen költségvetési forrásból a szomszédos országokban élő magyarok egzisztenciateremtéséhez és szülőföldön m aradásának elősegítéséhez. A magyar kisebbség felsőoktatásával, szakképzésével és pedagógusainak továbbképzésével foglalkozó Apáczai Közalapítvány az utóbbi öt évben 3,77 milliárd forint támogatást biztosított. A határon túli magyarok szociális és egészség ügyi támogatását magáravállaló
