Reggeli Sajtófigyelő, 2003. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-10-02
13 esélyekkel indulhat Székelyföldön az önkormányzati választásokon, s egy ottani sikerrel a háta mögött új helyzetet teremthet az RMDSZen belül is a parlamenti választások előtt. Más célja nemigen lehet, hiszen ha szervezete önállóan indulna a parlamenti helyekért, akkor a magas, 5 százalékos parlamenti küszöb miatt könnyen kieshetne, egyben kiejtve az RMDSZt is. A politikai harc anyagi alapjainak megteremtése azonban nehéz helyzetbe sodorhatja Szászt. Az RMDSZ vezetése ugyanis a magyarországi kormányváltás után mindent megtett, hogy a székelyudvarhelyi polgármester érdekkörének jutó támogatások ügyét kivizsgáltassa. Van is mit: egyedül az Illyés Közalapítvány negyedmilliárd forintot folyósított 2000-2002 között a Szász vezette Székelyudvarhelyért Alapítványnak, s a polgármester más forrásokból és más szervez eteken keresztül is kapott magyarországi pénzt. A negyedmilliárd jó részét egy székelyudvarhelyi főiskola működési költségeire, illetve egy műholdas hírközlőhálózat és regionális tévéstúdiók kiépítésére fordították, ám egy közel negyvenmillió forintos téte l miatt Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke már a nyár eleje óta sürgeti a közalapítvány vizsgálatát. Erre végül sor is kerül, az Illyés kuratóriuma október 3án hallgatja meg a felügyelőbizottság jelentését. Azt nem tudni, kitére a jelentés a 40 mill iós összeg felhasználására, a botrány ugyanis amiatt robbant ki, hogy ebből az összegből egy székelyudvarhelyi házat fizetett ki az alapítvány, amelynek értéke a helyiek szerint meg sem közelíti a 40 millió forintot. A polgármester támogatói politikai célz atúnak tartják a támadást, főleg annak fényében, hogy az RMDSZ vezetése tavalyi ígérete ellenére sem számolt be részletesen, mire fordította a szűk vezetőség által irányított Communitas Alapítványnak a román költségvetéstől kapott - több százmillió forintn ak megfelelő - bevételét. vissza Medgyessy magára maradt a V4csúcson Magyar Hírlap 2003. október 2. Egyik partnerétől sem kapott egyértelmű támogatást a visegrádi csoport tegnapi kormányfői találkozóján Medgyessy Péter a hhoz a magyar javaslathoz, hogy az Európai Unió leendő alkotmányában külön megemlítsék a nemzeti kisebbségek jogait. Budapest így egyedül maradhat ötletével a szombaton Rómában kezdődő uniós kormányközi konferencián. "Mindnyájunknak az a véleménye, ho gy a kormányközi konferenciának a lényeges, nem pedig a részletkérdésekkel kell foglalkoznia”, mondta az MTI szerint Vladimír Spidla cseh miniszterelnök tegnap a visegrádi négyek kormányfői csúcstalálkozóján. Kérdés, hogy kinek mi számít lényegesnek? A Prá gához közeli Dobrísban megtartott megbeszélésen azzal például minden kormányfő egyetértett, hogy az alkotmány preambulumában utaljanak Európa keresztény gyökereire. Sőt, egy a BBC onlinenak írt cikkében Ciril Svoboda cseh külügyminiszter utalásra méltónak nevezte a görög filozófiát és a felvilágosodást is. Medgyessy Péter javaslata a kisebbségi jogokról azonban nem talált egyértelmű támogatásra. "Én felvetettem a kérdést. Nem kaptam rá egyértelmű választ, de elutasítást sem találtam” - fogalmazott a tárgy alások után a magyar kormányfő. Lengyel kollégája, Leszek Miller például azt mondta, hogy országa minden olyan javaslatot támogat majd, ami nem ellentétes az érdekeivel, ennél messzebb azonban nem ment. Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő viszont gyakorlati lag elutasította a javaslatot, arra hivatkozva, hogy az emberi jogok listája úgyis része már a dokumentumnak, és ez szerinte elegendő is. A cseh kormányfő a találkozó előtti este külön is tárgyalt lengyel partnerével, ezután úgy nyilatkozott, hogy a visegr ádiak nem fognak közös blokként fellépni Rómában, mert az Európai Unióban szigorúan tilos a geopolitikai alapon szerveződő csoportosulások létrehozása. Amiben tényleges konszenzus volt, az a más fórumokon már többször hangoztatott egy országegy biztos el v rögzítése, valamint az, hogy az unió elnökét továbbra is az egymást váltó tagállamoknak kellene adniuk. A találkozó résztvevői azt sem zárták ki, hogy az elnöki tisztet országcsoportok is betölthessék. Ugyancsak támogatják a minősített többség elvének me gtartását, ugyanakkor leszögezték azt is, hogy a szervezet keretében felállítandó fegyveres erők létrehozásával nem a NATO alternatíváját kell megteremteni. vissza Üldözött emlékművek a Kárpátmedencében - Román nacionalisták szerint gyilkosok voltak az aradi vértanúk Magyar Nemzet 2003. október 2. 9:01
