Reggeli Sajtófigyelő, 2003. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-10-17
9 Magyarország csak úgy tudja elfogadni, hogy a kormányfői értekezletnek hosszabb távon választott elnöke legyen, ha az Európai Tanács elnökének és a végrehajtói hatalom fejének, az Eu rópai Bizottság elnökének hatásköre világosan elválik, és nem ad alkalmat a rivalizálásra - mondta Medgyessy. Emellett Magyarország fenn kívánja tartani a rotációs elnöki rendszer valamilyen formáját. Abban már a többség egyetért, hogy egyszerre több orszá g lássa el az elnöki feladatokat, de mindenkinek elfogadható konkrét megoldással még senki nem állt elő. Budapestnek az lenne a kedvező, ha a többségi döntéshozatalban a nizzai szerződésben meghatározott szavazati arányok maradnának érvényben. Ezt a megol dást főként a Nizzában népességarányánál nagyobb súlyt kiharcolt Lengyelország és Spanyolország szorgalmazza. A tagállamok nagyobbik része viszont határozottan ellenzi és a kettős többség bevezetése mellett érvel. A döntéshez eszerint az országok többségén ek kell egyetértenie, és népességüknek összességében meg kell haladnia az uniós népesség 60 százalékát. Medgyessy szerint ez elfogadható kompromisszum lenne, ha az országok számának is el kellene érnie a 60 százalékot. Frattini ugyanakkor élesen bírálta a nizzai követelődzést. Mint mondta, kettős mércével mér, aki a szavazati súlyok esetében ragaszkodik a nizzai szerződéshez, de a dokumentum azon rendelkezését, hogy a bizottság tagjainak számát a jövőben csökkenteni kell, nem fogadja el. Kovács László ell enben azokat kritizálta, akik szerint a konventben elfogadott konszenzusos alkotmánytervezetet nem szabad megbolygatni. "Soha nem volt kompromisszum” - mondta, emlékeztetve, hogy arról sem volt kompromisszum, hogy a kisebbségek ügye vagy a kereszténységre való utalás ne kerüljenek bele a szövegbe. Valéry Giscard d’Estaing a többség álláspontját nevezte kompromisszumnak - mondta Kovács. Medgyessy szerint nem kell attól tartani, hogy nem lesz megállapodás, csak nyolctíz ké rdésről folyik a vita. Ezek többsége azért nagyon fontos, mert az egyenlőség és a szuverenitás kérdéseit érinti. A miniszterelnök szerint a legfontosabb, hogy egy minőségi alkotmány szülessen, és erre ő lát esélyt az év végéig. Nem lenne jó azonban elnyújt ani a dolgokat, mert akkor alkupozícióik erősítése érdekében a tagállamok egyre több kérdést újratárgyaltatnának - vélte. A külügyminiszter némileg másképp látja a helyzetet, semmi sem sürget minket, hisz az aláírásra úgyis csak a bővítést követően kerülhe t sor. vissza Rockenbauer Nóra/MHBrüsszel Állóháború a kormányközi konferencián − Az európai gazdaság élénkítéséről is tárgyaltak az EU és a leendő tagállamok vezetői Nem közeledtek, inkább távolodtak egymástól az áll áspontok az EU alkotmányáról döntő kormányközi konferencia második, csúcsszintű találkozóján. A jelenlegi és leendő tagállamok első számú vezetői, köztük Medgyessy Péter kormányfő tegnap Brüsszelben a jövő Európájának intézményi felépítéséről is tárgyaltak . A magyar kisebbségi kezdeményezés most nem került szóba, a kérdésről a külügyminiszterek október végi tanácskozásukon egyeztetnek. Nagy az elszántság az országok többségében, hogy az Európai Unió első alkotmányáról december közepéig megszülessen a megá llapodás. Ám a tegnap kezdődött csúcstalálkozó után ez a cél távolabbinak látszik, mint valaha... Az állam és kormányfők szintjén megtartott kormányközi konferencián nem hangzottak el újdonságok, valamennyi résztvevő megerősítette korábbi álláspontját. Nem született döntés a 25 országot megosztó intézményi vitában, a jelenlegi és a leendő tagállamok között továbbra sincs egyetértés arról, hogyan épüljön föl a jövő Európai Uniója. A gyorsítás érdekében Olaszország a jövő hónapban rendkívüli, ▪ Infrastruktúra és/vagy kutatás Magyarorszá g gazdaságpolitikai céljaival egybevág az az uniós elképzelés, amely nagy infrastrukturális beruházások és kutatásfejlesztés támogatásával kívánja elôsegíteni az európai gazdaság növekedését – mondta Medgyessy Péter Brüsszelben. A délutánra európai tanács üléssé átalakult kormányfôi értekezlet azt az elôterjesztést vitatta még lapzártánkkor is, hogy miként gyorsítsák fel és honnan teremtsék elô a költségeit az eredetileg a következô 17 évre tervezett 29 nagy infrastrukturális beruházásnak. A bizottság azt j avasolja, hogy ezek kétharmada még 2010ig készüljön el. Németország, Franciaország, NagyBritannia, a skandináv és a balti államok azonban inkább a kutatásfejlesztésre költenének több pénzt. Az infrastrukturális fejlesztések közül több Magyarországot is érintené. Medgyessy hangsúlyozta, az uniónak biztosítania kell a forrásokat, amelyekkel az új tagállamok felzárkózhatnak a régiekhez e területen. Így ugyanis megnô az ország tôkevonzó képessége, amely új munkahelyek teremtését teszi lehetôvé, nô az állam b evétele, amely végül többet tud tenni a szociális ellátás területén is.
