Reggeli Sajtófigyelő, 2003. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-10-02
6 h anem az „új”, azaz a bevándorló kisebbségekkel is. A kormányfő beszédet mond az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén. A Medgyessyvizit előzménye, hogy kedden Adrian Nastase román kormányfő látogatott az ETbe, ahol az európaiság mintapéldájaként említet te a román – magyar kapcsolatok alakulását, a kedvezménytörvény alkalmazásáról Bukarestben aláírt miniszterelnöki dokumentumot. A strasbourgi magyar delegáció megítélése szerint a kisebbségi autonómia Nastase általi elvetése kedvezőtlen üzenet a határon túli magyarok számára. Tabajdi Csaba, az ETdelegáció vezetője elmondta: Magyarország továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a kisebbségvédelem bekerüljön az Európai Unió készülő alkotmányába. Tabajdi külön kitért Nastase kijelentésére, amely szerint Románia nor makontrollt kér az ETben, ha Magyarország etnikai alapú kettős állampolgárságot vezetne be. A magyar delegációvezető szerint az ügy román szempontból nem releváns, hisz a román állampolgárok vízum nélkül utazhatnak majd az EU huszonöt tagállamába. „A vajd aságiak esetében azonban a kettős állampolgárság lehetséges megoldás, ha úgy ítélik meg, hogy ez nem az áttelepülést, hanem a szülőföldön maradást szolgálja” – mondta. Tabajdival ellentétesen nyilatkozott Ékes József (MDF), aki szerint Magyarország nem te het különbséget a határon túliak között. „Elképzelhetetlennek tartom, hogy csak a vajdaságiakra szűkítsük le a gyorsított eljárású honosítást” – közölte. vissza Ómoravicából Bácskossuthfalva - A helyi közösség maga akar dönte ni a falu nevéről Népszabadság • 2003. október 2. • Szerző: Tanács István A Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács döntése szerint Ómoravica magyar neve ezentúl ismét Bácskossuthfalva lesz. A helybeliek többsége azonban a Mária Terézia ideje óta használt Morav ica valamelyik változatát szeretné ezentúl is. Augusztus végéig a Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács 360 olyan vajdasági település magyar nevét határozta meg, ahol a helyi lakosság aránya meghaladja a 20 százalékot. Józsa László, a Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke az előzményekről elmondja: a demokratizálódó Szerbiában tavaly fogadtak el új kisebbségi törvényt. A kisebbségi nevek meghatározása Vajdaság Autonóm Tartomány képviselőházához került, amely a magyar helységnevek vonatkozásában átadta ezt a jo got a Magyar Nemzeti Tanácsnak. A vajdasági kisebbség központi testülete nyelvhasználati bizottságot alapított Várady Tibor elnökletével. A települések döntő többségének neve körül nem volt vita: hivatalosan is azt fogadták el, amit eddig használtak. A le gfőbb vezérlő elv az élő nyelv gyakorlata, illetve a helyi közösség javaslata volt. Körülbelül tíz település körül alakult ki vita: elsősorban olyanok kerültek ebbe a körbe, ahol a szláv elnevezést elfogadták a helybeli magyarok is, de az Osztrák – Magyar Mo narchia utolsó időszakában adtak nekik magyarosan hangzó, de korábban nem használt magyar nevet, ez az 1920as trianoni szerződés életbelépéséig nem ment át a közhasználatba. Így például Kupuszinát a magyarok is Kupuszinának hívják, és nem Bácskertesnek, D ebelyacsát Debelyacsának, vagy Debelyácsnak, és nem Torontálvásárhelynek. A legélesebb vita a bácskai Ómoravicán bontakozott ki, ahol a helyi önkormányzat képviseletében az Omorovica alakot javasolták, a Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács azonban többségi sza vazással a Bácskossuthfalvát fogadta el. Érdekes módon a nemzeti tanács két Moravicán élő tagja a Bácskossuthfalva mellett voksolt, Józsa László elnök és Várady Tibor, a nyelvhasználati bizottság elnöke viszont a moravicás változatot támogatta. Az ómoravi cai helyi közösség referendumot tervez a névhasználat ügyében. Az 5700 lakosú, csaknem 100 százalékban magyar ajkú településen akárkit megszólítottam az utcán, mindenki a Moravica valamelyik változatát támogatná. A helyi közösség tavaly nyáron kezdeményezt e, hogy referendumon döntsék el a település magyar nevét – dr. Somogyi Emma polgármester szerint ez is kötelezi a testületet, hogy a helyi lakosság többségének véleményére alapozva határozzák meg a község magyar nevét. Semmilyen döntés
