Reggeli Sajtófigyelő, 2003. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-10-02
7 nem járna a személyi okmányok megváltoztatásával: abban továbbra is az államnyelven, Stara Moravicaként szerepelnének az adatok, de például az anyakönyvben, a helységnévtáblán, vagy a magyar nyelvű újságokban egységesen a most meghatározott magyar nevet kellene használni. Ma jláth Béla, a magyar nemzeti tanács egyik tagja, aki Ómoravicán lakik, és nincs jó viszonyban az önkormányzati vezetőkkel, a Bácskossuthfalva változatra szavazott. – Furcsállom, hogy a helyi önkormányzat tagjai dacolnak a nemzeti tanács döntésével, amit m ár elfogadott a tartományi képviselőház is, így az törvényerőre emelkedett, és végre kellett volna hajtani. Már a szerb belügyminisztérium is érdeklődött erről, úgyhogy a helyi vezetőknek nemcsak a politikai, hanem a jogi felelősséget is vállalniuk kell. Ómoravicán úgy gondolják, a szerb belügyminisztérium csak úgy szerezhetett tudomást arról, hogy még nem tették ki a Bácskossuthfalva táblát a lakott terület szélére, ha valamelyik helybeli magyar följelentette őket. Majláth Béla szerint nem ellenszegülni k ellene, hiszen ez a község kapta vissza a legszebb magyar nevet. Ráadásul a Kossuthfalva változatot annak idején referendumon fogadták el a helybeliek, de nem referendumon törölték el Trianon után a szerbek. Visszakérdezek, hogy tényleg titkos szavazást ta rtottake, mire Majláth azt feleli, abban az időben közfelkiáltással szavaztak. Nagy Tibor, az ómoravicai iskola igazgatója, történelem szakos tanár viszont azt mondja, az akkori hazafias hullám hevületében a történelmi Magyarország minden megyéjében kelle tt települést elnevezni Kossuth Lajosról, a helyiek ajánlkozása nem önkéntes volt, sőt petíciót is írtak az ügyben az akkori belügyminisztériumba. Mégis rájuk kényszerítették a Kossuthfalva nevet. – Bácskossuthfalva helyi közössége nem kérdőjelezheti meg a magyar nemzeti tanácsot, és annak döntéshozatali jogát – érvel Majláth Béla. Dr. Somogyi Emma polgármester asszony viszont hangsúlyozza, hogy ez nincs is szándékukban: az ő magyarságukat senki ne vonja kétségbe, amikor a legsötétebb milosevicsi időben ál lították föl újra a Kossuthszobrot, ahol minden év március 15én a vajdasági központi ünnepséget szervezik, most pedig Kossuthról fogják elnevezni az egyik főutcát. Ahhoz viszont joguk van, hogy a helyi közösség döntsön. Nagy Tibor iskolaigazgató szerint 1786ban Omorovicának hívták a települést, amikor Mária Terézia az első telepeseket odatelepítette. Ha az ősöknek 210 évig jó volt az a név vagy a változatai, beleértve a katolikus és a református egyházat is, akkor miért ne lenne jó a mai nemzedéknek? Dr. Deli Ágoston képviselő szerint megszokták volna a Bácskossuthfalva nevet, ha 1920ban nem jön a szerb hatalom, és nem csukja börtönbe például az ő apját is a magyar nevek használata miatt. Egyesek erre azt hozzák fel, hogy 1941ben a „hideg napok”, a magy arok újvidéki vérengzése idején, amikor ezrével lőtték a Dunába a szerbeket és a zsidókat, akkor keresztelték át Moravicát ismét Bácskossuthfalvára, Debelyacsát Torontálvásárhelyre, úgyszintén a helyiek megkérdezése nélkül. Muszáje éppen ezekhez a szimbol ikus, a helyi magyarság által sem támogatott nevekhez viszszatérni, amikor az európai közeledés nevében enyhülés mutatkozik a többségi nemzet kisebbségekhez való viszonyában? Majláth Mihály szerint hiába szerveznek helyi népszavazást, az csak fölösleges p énzkidobás, mert vagy nem lesz 50 százalékos a részvétel, vagy egyik változat sem kap 50 százalék plusz egy szavazatos többséget. Ha pedig csak írásbeli közvéleménykutatás lesz, annak nem lesz kötelező érvénye. – A határt már többször eltolták a fejünk felett, de az itteniek akkor is megmaradtak moravicinak, moravicainak, és a kö rnyékbeliek is így neveznek évszázadok óta – summázza véleményét Nagy Tibor iskolaigazgató. – A magyar nemzeti tanács dönthetett a helybeliek ellenére, de aminek nem volt gyökere, az eddig sem tudott megélni, és ezután sem fog. v issza Magyarország kész megerősíteni az ENSZt Népszava 2003. október 2. Magyarország továbbra is szilárdan elkötelezett a multilaterális intézmények mellett és európai unióbeli partnereivel együtt kész megerősíteni a világszervezetet, a globális és regionális kérdések megoldásának
