Reggeli Sajtófigyelő, 2003. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-10-02
5 Péter magyar, Leszek Miller lengyel és Mikulás Dzu rinda szlovák miniszterelnök – elsősorban az európai alkotmány tervezetéről cseréltek véleményt, az EU szombaton Rómában kezdődő kormányközi konferenciája előtt. Elutasították azt a magyar indítványt, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak kollektív védelm e helyet kapjon az alkotmány szövegében. Medgyessy lapunknak nyilatkozva elmondta: Dzurinda volt az egyetlen, aki határozottan ellenezte a magyar javaslatot. Álláspontját őszintén szólva nem értem. Közös nyilatkozat elfogadása nélkül ért véget tegnap Prág ában a visegrádi négyek miniszterelnöki találkozója. Az elmaradt sajtónyilatkozat egyértelmű jele az érintett országok nézetkülönbségének, és egyes vélemények szerint ez felveti a visegrádi csoport jövőjének kérdését is. Vladimír Spidla cseh kormányfő a P rágától ötven kilométerre, délnyugatra fekvő Dobrisban látta vendégül kollégáit, Medgyessy Péter magyar, Leszek Miller lengyel és Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnököt. A barokk stílusú kastélyban berendezett tárgyalóteremben a résztvevők mindenekelőtt az európai alkotmány tervezetéről cseréltek véleményt, és megkísérelték összehangolni álláspontjukat az EU szombaton Rómában kezdődő kormányközi konferenciája előtt. A találkozó felemás eredménnyel zárult. Az utolsó pillanatban sikerült megegyezni néhány fontos kérdésben; ezek közé tartozik az „egy ország, egy biztos” elve, azaz valamennyien támogatják, hogy – néhány meghatározó EUtagállam szándékával szemben – minden csatlakozó ország nemzeti biztost állíthasson az Európai Bizottságba. A visegrádiak has onló véleményen vannak abban is, hogy rotációs alapon kövessék majd egymást az EUelnökök. A prágai tanácsko zás két kérdésben nem jutott egyezségre. A résztvevők nem támogatták a lengyelek azon kérését, hogy a nizzai EUszerződés változtatás nélkül bekerüljön az európai alkotmányba, és elutasították azt a magyar indítványt is, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak kollektív védelme helyet kapjon az alkotmány szövegében. A négy miniszterelnök ugyanakkor támogatja, hogy a közös keresztény gyökerekre való utalás szerepeljen a dokumentumban. Mint Medgyessy Péter lapunknak nyilatkozva elmondta: – Előre tudtam, hogy van nak kérdések, amelyek összekötnek, de olyanok is, amelyek elválasztanak bennünket. Erős a közös érdekeltség abban, hogy önálló képviselete legyen az EUban valamennyi országnak, kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Letettük voksunkat az „egy ország, egy biztos ” elve mellett. Azonos az érdekünk abban is, hogy az európai védelmi politikában, ha ki is alakulnak kisebb csoportok, azok ne jelentsenek zárt klubokat. Fontosnak tartom, hogy egyetértettünk a többségi szavazás kérdésében, és hasonlóan vélekedtünk a rotác iós elnökségről is. Sajnos voltak olyan kérdések is, amelyekben nem jutottunk közös nevezőre, bár az ellenállás ezúttal nem volt olyan látványos, mint korábban – tette hozzá Medgyessy. Mikulás Dzurinda volt az egyetlen, aki határozottan ellenezte, hogy a kisebbségek jogainak védelme bekerüljön az EU alkotmányába. Álláspontját őszintén szólva nem értem. Amikor a koppenhágai követelményeket a tizenöt uniós tagállam elfogadta, ezek között a kisebbségek jogainak védelme is ott szerepelt. Ezek alapján csatlakoz ik most a tíz ország. Ha követelménynek jó volt, miért ne lehetne most az alkotmányban megjeleníteni? Ezt a kérdést Rómában mindenképpen felvetem majd, és megkísérlem a kormányközi konferencia napirendjére felvetetni. Ez magyar miniszterelnökként a köteles ségem, hiszen felelősségem kiterjed a határon túli magyarokra is. vissza Medgyessyjavaslat európai kisebbségi kutatóintézetre Népszabadság • 2003. október 2. • Szerző: Nagy Csaba Medgyessy Péter mai, strasbourgi látogatása alkalmával várhatóan bejelenti: Magyarország budapesti székhelyű európai kisebbségi központot hoz létre, amelyhez kéri az Európa Tanács (ET) támogatását. Információink szerint a kutatóintézet nemcsak a hagyományos nemzeti kisebbségekkel foglalkozik majd,
