Reggeli Sajtófigyelő, 2003. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-10-02
4 döntésekkel, a román alkotmánymódosítás népszavazási támogatására szóló felhívással és a kedvezménytörvényre vonatkozó kétoldalú kormánymegállapodás üdvözlésével "túlléptek a válságon". Mi lehet a válság magyarázata, "miből keletkezett Ion Iliescu eln ök újkeletű nacionalista hadjárata", mi az oka Adrian Nastase álláspontváltoztatásának, amikor már "úgy tűnt, hogy ő az RMDSZszel és a magyar miniszterelnökkel való jó kapcsolatok építője" - tette fel a kérdést a román politológus. Andreescu szerint "számos magyarázat lehetséges". "De amikor nacionalista megnyilatkozásokról van szó, különösen pedig amikor azok logikátlanok és igen magas az áruk", a román politológus számára elfogadhatatlan, hogy a lehetséges válaszok esetében figyelmen kívül hagyja a bel- és a külpolitika nagy témáit. A lehetséges válasz meg fogalmazásához a szerző emlékeztetett az elmúlt 14 év magyarellenes romániai incidenseire és botrányaira, majd rámutatott: "Néhány hónapja valami komoly dolog történik a (román) közélet alagsorában. A titkosszolgálatok egymással hadakoznak, a SRI (Román Hí rszerző Szolgálat) és az azt ellenőrző parlamenti bizottság kölcsönösen vádolja egymást, váratlan leleplező közlések látnak napvilágot hírszerző tisztekről, a Petrom (a magánosítás előtt álló román állami kőolajvállalat) cserélgeti kérőit, tegnap még közöt tük volt a Lukoil, ma meg már a Gazprom cég olyan tekintélyes cégek társaságában, mint az ENI, a Conoco, az ÖMV... Oroszország egyébként javában harcol az Európa fölötti energetikai ellenőrzésért... Minderről Bukarestben keveset vagy egyáltalán nem írnak". Végül Gabriel Andreescu feltette a kérdést: "Hogyan készülnek Románia első számú közméltóságai ezeknek a térségen átsöprő hullámoknak a fogadására. Miként készítik elő azokat a leckefüzeteket, amelyeket a végső osztályzat végett kér tőlük az EU és a N ATO? Ők, íme, az ország legsikeresebb történetével, a románok és a magyarok közötti viszony intézményesen látható fejleményeivel játszadoznak. Mi tehát mindennek a magyarázata?" - zárta elemzését a neves román politológus az Observatorul Cultural legfrisse bb számában. vissza BP0235 4 230 MTIk1066 EUalkotmány - Kukan tagadja a magyarellenes indítékokat kod: jogalkotás/diplomácia/eu/NKSZ/KULP/BELP fk: SK/HU ld: Keszeli Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Pozson y, 2003. október 1., szerda (MTI) - Eduard Kukan szlovák külügyminiszter cáfolta, hogy a kisebbségek és Magyarország elleni indítékokból lépett volna fel hét főn Brüsszelben, amikor nem értett egyet Budapest indítványával, miszerint az Európai Unió alkotmányában a kisebbségek kollektív jogait szavatoló fejezetnek is ott lenne a helye. Kukan szerint Bugár Béla, a szlovák kormányhoz tartozó Magyar Koalíció Pá rtjának (MKP) elnöke, a szlovák parlament alelnöke "nem helyénvaló módon" reagált a csatlakozó országok külügyminisztereinek brüsszeli találkozóján elhangzott fellépésére. A szlovák diplomácia vezetője Brüsszelben, magyar kollégája, Kovács László indít ványára reagálva azt mondta: "Értelmetlen olyan felvetésekkel foglalkozni, amelyeket csupán egy ország szorgalmaz." Erre reagálva Bugár azt mondta, hogy Kukan, mint a jövő év májusában esedékes szlovákiai államfőválasztás egyik jelöltje máris megkezdte kampányát, és brüsszeli magatartásával is azt akarja bizonyítani, hogy "mennyire jó szlovák." Persze, a szlovákiai magyar választók majd eldöntik, hogy elfogadhatónak találnake egy olyan köztársasági elnököt, aki "ilyen durván elutasítja a kollektív jogo kat" - tette hozzá. A szlovákiai magyar választók szavazataira biztosan számító Kukannak szilárd meggyőződése, hogy elnökjelöltként "Bugáron kívül sok ilyen választóm lesz, akik majd nyilván felelősen döntenek." Kukan hangsúlyozta: Brüsszelben elhangzott álláspontja mögöt t hasztalan lenne bármilyen más indítékot keresni, mint azt, hogy a nemzetiségi kisebbségek kollektív jogainak elve olyan elv, amelyet Szlovákia történetében minden eddigi kormány elvetett. vissza Repedések a visegrá di falon Népszabadság • 2003. október 2. Közös nyilatkozat elfogadása nélkül ért véget Prágában a visegrádi négyek kormányfői találkozója, ami az érintett országok nézetkülönbségének egyértelmű jele. A résztvevők – Vladimír Spidla cseh, Medgyessy
