Reggeli Sajtófigyelő, 2003. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-10-09
12 Az EB létszámáról folyó vita sűrítetten foglalja magában a testület küldetésével kapcsolatos zavart. Helsinkiben például úgy látják, a rotációs alapon váltakozó összetételű, szűkített EBnek azért kétséges a jövője, mert Berlinben és Párizsban nem vennén ek komolyan egy olyan közösségi intézményt, amelynek éppen nincs német, illetve francia tagja. A legnagyobb tagállamok időnként a testület hatékonyságára hivatkozva óvnak a létszámbővüléstől, a múlt héten Rómában viszont Chirac és Schröder azzal állt elő, hogy ha a "kicsik" továbbra is ragaszkodnak delegáltjukhoz az EBben, ők is vissza fogják követelni második bizottsági helyüket. Romano Prodi bizottsági elnök szeret rámutatni, hogy az EB tagjai összeurópai érdekek szolgálatában állnak - mondván, a nemzeti szempontok érvényesítésének helye a Tanács , ám maga is az "egy ország - egy biztos" elv mellé áll. Önmagára rácáfolva Prodi ráadásul egyre aktívabban vesz részt az olasz baloldali ellenzék összekovácsolásában, ami a múlt heti római eseményen sem maradt megtorlatlanul: Berlusconi, a protokollt felrúgva, nem az ülés elején, hanem utolsóként adta meg a szót az EB elnökének. A kormányközi konferencia terítékén lévő témák harmadik csoportjába néhány olyan speciális kérdés sorolható, amely csak egy vagy néhán y országnak a szívügye, s a konventben nem folyt róluk érdemi eszmecsere. Rómában az a döntés született, hogy a kormányközi konferencián bármely alkotmányozási igény felvethető, persze a napirendre kerülés távolról sem garancia a tartalmi sikerre, hacsak v alamely satuba szorult kormány nem vállalja a teljes alkotmány megvétózásának felelősségét. A VarsóMadrid párostól származik például az a követelés, hogy az uniós alkotmány preambuluma tartalmazzon utalást Európa keresztény gyökereire. E gondolat legfőbb ellenzője a "dogmatikusan" szekularizált Franciaország konzervatív elnöke, ám nem zavarná például a mélyen vallásos, munkáspárti Tony Blairt. Elképzelhető, hogy a kormányközi konferencia "megadja a kereszténységet" Varsónak, ha a lengyelek cserébe lemondan ak szavazati követelésükről. Budapest esetében az európai biztosra vonatkozó követelés és a kisebbségi jogok között keletkezhet ilyen átváltás. A magyar miniszterelnök Rómában egyebek között azt a konventben meghallgatás nélkül maradt igényt (lásd írásunk at a 9. oldalon) terjesztette elő ismét, hogy a közösségi alkotmány Az unió értékei című szakaszban sorolja fel a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását is. A követelés nem terjedt ki az etnikai kisebbségekre, mintha a cigányság jogainak védelm ét Medgyessy Péter kevésbé tartaná fontosnak a határon túli magyarságénál. A magyar javaslatot egyelőre a legtöbb országban közömbösen vagy bizonyos ellenszenvvel kezelik, az utóbbiak között van Szlovákián túl például Lettország is, amelynek 2,4 millió lak osából közel 30 százalék orosz nemzetiségű. Az olasz EUelnökség forgatókönyve szerint a napokban kérdőívet küldenek szét a kormányoknak az álláspontok begyűjtése, a többségi vélemények feltérképezése és a kompromisszumos javaslatok kidolgozása végett, he lyet hagyva az "egyéni kívánságoknak" is. Franco Frattini olasz külügyminiszter azt is megígérte, minden kormány megismerheti az összes többi kormány nézetét valamennyi ügyről. Európa választópolgárai korántsem lesznek így elkényeztetve: a konvent teljes n yilvánosságával szemben a kormányközi konferencia a kulisszák mögötti egyezkedések terepe. A rossz tradíciókat rögtön Rómában fel is melegítették. Berlusconi történelmi ívű megnyitójának egyenes tévéközvetítése után bezárták az ülésterem ajtaját, hogy azt án ki mit mondott, az a benn lévők - országonként mindössze három ember, a miniszterelnök, a külügyminiszter és egy vezető diplomata - titka marad. A módszer a rémhírek terjedésének és a közvélemény manipulációjának táptalaja. A cseh ellenzék már szombaton azzal vádolta Spidla miniszterelnököt, hogy "a magyar kormányfővel ellentétben" nem követelte Rómában a keresztény gyökerek belefoglalását az uniós alkotmányba. Medgyessy ezt saját állítása szerint szintén nem tette, igaz, a HVG információja szerint a nyi lvánosságra hozott magyar kormányfői szónoklat ettől függetlenül nem volt azonos az ülésen elmondottal. Utólag a lengyel külügyminiszter is cáfolta, hogy a teremben "puhábban" fogalmazott volna, mint azon kívül. Az EU stabilitási paktuma ma még csak a költ ségvetési hiányt bünteti, a demokratikus deficitet nem. A tervezet
