Reggeli Sajtófigyelő, 2003. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-10-09
13 A konvent által kidolgozott alkotmánytervezet szerint a kormányfők testülete, az Európa Tanács (ET) élére a tagországok most érvényes hat hónapos rotációja helyett két és fél éves mandátu mmal rendelkező állandó elnököt választanának, a közösség külpolitikáját pedig ugyancsak állandó uniós külügyminiszter irányítaná. Az uniós törvényjavaslatokat előkészítő Európai Bizottságba 2009től egyidejűleg csak a tagállamok egy - időről időre cserélő dő - része delegálna szavazati jogú tagot. Az alkotmánytervezet számottevő mértékben kiterjesztené a többségi szavazás elvét az EU legfőbb jogalkotó testületében, a Miniszteri Tanácsban (MT), megnyirbálva a nemzeti vétó területeit, sőt néhány gazdasági és külpolitikai döntésre nézve úgynevezett "áthidaló klauzulát" léptetne életbe. Ez utóbbi alapján az ET saját hatáskörben - tehát alkotmánymódosításra felhatalmazó nemzeti ratifikációk nélkül - törölhetné el a tagállami vétójogot. Az alkotmány 2009től megs züntetné a Nizzában vérre menő harcot kiváltó szavazati súlyok rendszerét, ehelyett az MTben akkor kapna többséget egy javaslat, ha legalább a tagkormányok fele egyetért vele, és az utóbbiak az uniós népesség legalább kétharmadát képviselik. A tervezet a mostaninál erősebb eszközt adna a nemzeti törvényhozásoknak arra, hogy ellenőrizzék, nem terjeszkedneke hatáskörükön túl az uniós jogalkotó szervek, másfelől viszont lehetővé tenné, hogy ha valamennyi tagország részvételével nem megy, az EUtagok egy szűk ebb, vállalkozó kedvű köre egy bizonyos cél érdekében - amely lehet gazdasági, de akár katonai is - úgynevezett "megerősített együttműködésre" lépjen egymással. A tervezet szerint az ilyen belső integrációnak, amelynek létszáma nem lehetne kevesebb a tagál lamok egyharmadánál, folyamatosan nyitva kellene állnia a csatlakozni kívánók előtt. Úttalan magyar út "A magyar közvéleményben, de a politikai elitben is teljes volt a közömbösség az európai alkotmányról zajló viták iránt" - állította a HVGnek SzentIv ányi István, az Országgyűlés európai integrációs bizottságának szabaddemokrata elnöke. Ha a kormányközi értekezleten elfogadnák a magyar javaslatokat - a kisebbségi jogok beemelését az alkotmányba, az Európa Tanács félévenkénti soros elnökségének megtartás át, azt, hogy minden tagország adhasson szavazati joggal rendelkező biztost az Európai Bizottságba, hogy a többségi döntéseknél a tagországok és a lakosságarány egyszerű többsége (vagy mindkettőnél 60 százalék) legyen elég, hogy megerősített együttműködést csak a tagországok legalább fele (és ne egyharmada) indíthasson, hogy maradjon meg a vétójog az adózás, a kül- és a védelempolitika terén, továbbá hogy az EU közös hadereje ne bontsa meg a NATO egységét , akkor ezek, ismerte el SzentIványi, a kormányköz i együttműködés felé mozdítanák el a konventben kialakított tervezetet, amely egyébként a föderalizmus irányába jelent előrelépést. "Az európai integráció kezdettől, de főként az 1992es maastrichti szerződés után ez utóbbi irányba haladt, és a jövendő alk otmánynak is ez a kulcskérdése: nemzetek fölötti vagy kormányközi együttműködésen alapuljone a jövendő Európa" - mondta, hozzátéve, hogy a konventben a liberális pártcsoport harcolt a leginkább a föderalista irány érvényesítéséért. SzentIványi úgy véli, a magyar kormány nem átgondolt koncepció eredményeként, hanem azért részesíti előnyben a nemzetállamok lazább együttműködését, illetve a nemzeti érdekvédelmet a föderalizmussal szemben, hogy kifogja a szelet az ellenzék vitorlájából. A bizottsági elnök sz erint Magyarországon nem lenne tanácsos népszavazásra bocsátani a kormányközi értekezleten kialakuló alkotmányt. A 2004 júniusában tartandó európai parlamenti választások amúgy is egyfajta népszavazásnak foghatók fel - véli , hiszen addigra kész alkotmány szöveg áll majd rendelkezésre, ám félő, hogy ennek a voksolásnak a tétje is inkább belpolitikai, s nem európai lesz. Többségi pofonok (Szerző: Riba István) Nagy fába vágta a fejszéjét a magyar kormány, amikor úgy döntött, megpróbálja elérni a kisebbségi jogok beemelését az Európai Unió készülő alkotmányába. Az EU jelenlegi tagállamai ugyanis nem vevők erre a mára jellegzetesen keletközépeurópaivá vált kérdéskörre, amit ők - érzésük szerint - már megoldottak nemzeti keretek között.
