Reggeli Sajtófigyelő, 2003. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-09-04
16 Robert Nemcsics gazdasági miniszter néhány napja nyíltan bírálta főnökét. Rusko azonnal a leváltását javasolta - a hírek szerint szívesen a helyére ülne , de Dzurinda kormányfő nem volt hajlandó menesz teni. Nemcsics végül bejelentette: néhány hét múlva lemond, és független képviselőként visszatér a parlamentbe. Dzurinda nyara sem volt felhőtlen. A titkosszolgálatokkal foglalkozó Jane's Intelligence Digest brit szaklap egyik cikkében azt állította: a Sz lovák Információs Szolgálatban az idei botrányok után lecserélt vezetőség sem képes korlátozni az egykori kommunista titkosszolgálat, az STB embereinek befolyását, sőt még reaktiválnak is közülük. Dzurinda ezt személyes sértésként kezelte, és államellenes összeesküvő csoport után indíttatott hivatalos vizsgálatot. Az igazi meglepetést az jelentette, amikor kiszivárgott, kikre is gondol: a listán a Meciarkormányok idején hírhedtté vált Lexaféle titkosszolgálat ellen küzdő újságírók mellett ott szerepel pél dául Ján Mojzisnak, a NATO és az EU által egyedül elismert biztonsági átvilágításokat végző Nemzeti Biztonsági Hivatal elnökének a neve is. Martin M. Simecka, a jobboldali kormányt a legegyértelműbben támogató SME napilap főszerkesztője - aki szintén szere pel a listán - ezután egyszerűen Meciarhoz hasonló paranoiásnak nevezte Dzurindát. vissza A magyar állampolgárság elnyerése az anyaország határain túl élő minden magyarnak létérdeke Kapu 2003. augu sztus Szerző: dr. Csapó I. József 1997ben, amikor az Állampolgárságról szóló Európai Egyezményt az Európa Tanács aláírásra megnyitotta, amelyet elsőként Románia írt alá, gyökeresen megváltozott a kettős- vagy többes állampolgárság európai nemzetközi jog ban meghatározott helyzete. Az Európai Állampolgársági Egyezményhez mellékelt hivatalos Magyarázó Jelentés az alábbi megállapításokkal igazolja az új Egyezmény létrejöttének szükségszerűségét. Az 1930. évi Hágai Egyezmény az Állampolgársági Jogszabályok Ko nfliktusáról 3. szakaszában előírja: "minden állam saját joga szerint határozza meg, hogy kik az állampolgárai". Az 1963. évi Egyezmény a többes állampolgárság korlátozását szorgalmazta. Az Európában 1963 óta végbement változások hatására az Európa Tanács felülvizsgálta a többes állampolgárság elkerülésének elvét, és olyan szabályozókat javasolt, amelyek lehetővé teszik, hogy érintettek egy másik állam állampolgárságának elnyerésekor származás szerinti állampolgárságukat megtarthassák! A Magyarázó Jelentés 14. pontja a következőket tartalmazza: "Az 1989 óta Közép- és KeletEurópában végbement demokratikus változások eredményeként felmerülő problémák még inkább kihangsúlyozták az állampolgárságról szóló új Egyezmény szükségességét. Gyakorlatilag ezen új demo kráciák mindegyike rákényszerült, hogy új állampolgársági és idegenrendészeti törvényeket alkosson. Ezen a téren egy átfogó Európa Tanácsi Egyezmény léte fontos mérce." Az Európai Állampolgársági Egyezmény a természetes személyek állampolgárságára vonatkoz ó elveket és szabályokat, valamint többes állampolgárság esetén a katonai kötelezettségre vonatkozó szabályokat fogalmazza meg, amelyekkel az aláíró államok belső jogának összhangban kell lennie. A 2. cikkely (a) pontja szerint az " 'állampolgárság' valame ly személy és egy állam közötti jogi köteléket jelenti, és nem utal a személy etnikai származására". E rendelkezés rendkívüli jelentősége abban áll, hogy például a romániai magyar nemzetiségű természetes személy romániai állampolgár, de nem román! Ezért va n például kiemelt jelentősége annak, hogy az Európai Alkotmánytervezetben citizens' righst – citoyenneté fogalmat használnak, és nem a nationality – nationalité minősítést! Egyébként a Magyarázó Jelentés utal a Nemzetközi Bíróság Nottebohmügy kapcsán hozo tt határozatára, mely szerint "az állampolgárság egy jogi kötelék, melynek alapja a kötődés társadalmi ténye, a lét, az érdekek és az érzelmek valódi kapcsolata, együtt a kölcsönös jogok és kötelezettségek létezésével (Nottebohmügy, ICJ Report, 1955, 23. old.). A 2. cikkely (b) pontja értelmében a "'többes állampolgárság' ugyanazon személy által két vagy több állampolgárság egyidejű birtoklását jelenti". Tehát egy természetes személyt egyidejűleg két – vagy több államhoz is köthet jogi kötelék! Figyelem: a személy és az állam közötti jogi kötelékről van szó! A 3. cikkely 1. pontja szerint "Minden állam saját joga szerint határozza meg, hogy kik az ő állampolgárai." A 2. pont értelmében pedig "Az ilyen törvényt más államok kötelesek elfogadni, amennyiben az összhangban áll a vonatkozó nemzetközi egyezményekkel, a nemzetközi szokásjoggal és az állampolgárság
