Reggeli Sajtófigyelő, 2003. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-09-30
6 Szlovák kollegája ezzel szemben felszólalásában - anélkül, hogy konkrétan utalt volna a javaslatra - azt mondta, értelmetlen lenne olyan kérdéseket beiktatni a konferencia témakörei közé, amelyek megvitatását csak egy ország szorgalmazza. Hasonló állásfoglalás azonban egyetlen más küldöttség részéről sem hangzott el, s az ülésen a soros elnökséget képviselő Franco Frattini olasz külügyminiszter végül abban összegezte a vitát, hogy minden olyan kérdést meg lehet vitatni a konferencián, amelyet egy vagy több ország szóba hoz. Többen is figyelmeztettek ugyanakkor arra, hogy ha valamelyik ország egy adott területen megbontja a konszenzust, akkor felelős lesz azért, hogy az a megfelelő megoldás megtalálása után ismét helyreálljon - közölte a miniszter. Magyar állásfoglalásként hangzott el még az ülésen, hogy az úgynevezett megerősített együttműködés módszerének alkalmazásához legalább a tagországok felének a részvétele legyen szükséges. Magyarország ezzel azt akarja kivédeni, hogy akár háromnégy tagállam is működésbe hozhasson egy ilyen mechanizmust, mert ez az unión belüli szűkebb csoportok kialakulásának kedvezne, amihez nem fűződik érdeke - mondta a min iszter. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogaival kapcsolatos javaslatot illetően most arra kell törekedni, hogy azok az országok is nyíltan kiálljanak mellette, amelyek csendben esetleg támogatnák, de eddig vonakodtak ezt kinyilvánítani - tette hozzá. Október 4én Rómában nyílik meg a kormányközi konferencia, amelyen a tagállamoknak és a csatlakozó országoknak megállapodásra kellene jutniuk az EU új alkotmányos szerződésének a konvent által nyáron előterjesztett tervezetéről. A hétfői külügymin iszteri tanácsülés egyik témája a konferencia előkészítése volt, és a résztvevők ezzel kapcsolatban tették meg észrevételeiket a tervezettel kapcsolatban. Kovács László tájékoztatása szerint részben ismert álláspontok hangzottak el. A soros elnök Olasz ország, valamint Németország és Franciaország szerint a dokumentum tulajdonképpen készen áll, a lehető legkevesebbet kell változtatni rajta, és minél előbb véglegesíteni kell. A tagállamok nagy többsége ezzel szemben - élükön Ausztriával, Finnországgal és Magyarországgal - úgy foglalt állást, hogy a tervezet még sok vitatható elemet tartalmaz, amelyeket tisztázni kell, emellett olyan kérdések is felvethetők, amelyek nem szerepelnek a dokumentumban. A még nyitott kérdésekkel kapcsolatban Magyarország nem zeti érdekeinek képviseletét tekinti fő feladatának a konferencián, ami megközelítése szerint elsősorban a tagországok egyenlőségének a biztosítását jelenti. Minden intézményi reformot annak alapján fog támogatni vagy elvetni, mennyiben felel meg ennek az elvnek - mondta a miniszter. vissza BP0387 4 230 MTIk1136 Európa Tanács - ukrán határozat, kisebbségek - ESTI ÖSSZEFOGLALÓ kod: et/NKSZ fk: FR ld: Göbölyös N. László, az MTI különtudósítója jelenti: Strasbou rg, 2003. szeptember 29., hétfő (MTI) - Az Európa Tanáccsal szemben vállalt ukrán kötelezettségekről, az ukrajnai helyzetről szóló jelentés vitája és a határozati javaslat elfogadása állt az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése őszi ülésszakának középpontjá ban a hétfő délutáni tanácskozáson. A határozati javaslatra több mint 50 módosító javaslat érkezett az elnökséghez és még a közel két és fél órás vita során is több szóbeli javaslat elhangzott, köztük olyan is, amelyet korábban a bizottságban már vissz avontak az érdekeltek. Az ukrán küldöttek elsősorban azt kifogásolták, hogy a bizottság a különböző bírált, emberi és polgári jogokat sértő, valamint egyéb diszkriminációs eseteket többnyire csak általánosságban említették meg, még konkrét számadatokkal se m szolgáltak róluk. Ugyancsak ellentétek támadtak a jelentés készítői és az ukrán delegáció tagjai között az ország médiájának kormányellenőrzése kérdésében. Szóba kerültek az újságírók elleni atrocitások is, ennek kapcsán Hanne Severinsen elmondta: b ár az Olekszandrovügyről az ukrán főügyész úgy nyilatkozott, hogy lezárult, ez mégsem teljesen igaz, mivel a gyilkosság fő gyanúsítottja jelenleg az Egyesült Államokban tartózkodik. A vitában többször is szót kért Ionel Oltenau román szocialista képv iselő, aki a határozati javaslaton az ukrajnai kisebbségek jogainak kimondását kérte számon. Az egyesült baloldali frakciót képviselő Anatolij
