Reggeli Sajtófigyelő, 2003. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-09-30
7 Rahanszkij mindazonáltal hangsúlyozta: az ukrán társadalomnak szüksége van annak megerősítésére az Európa Tanács részéről, hogy alapvető előrelépések történtek az ország életében az elmúlt évek során. Végül mind a határozati javaslatot, mind pedig az ehhez kapcsolt ajánlásokat nagy többséggel fogadta el a közgyűlés. A nemzeti kisebbségek jogairól szóló jelentéshe z hozzászól a liberális frakció nevében Eörsi Mátyás. A magyar képviselő meglepetésének adott hangot, hogy olyan országok, mint Franciaország vagy Belgium, nem írták alá a 2001es európai kisebbségjogi konvenciót. A magyarországi roma kisebbség példáját em lítve, felhívta a figyelmet arra, hogy manapság már nem minden "kisebbségi" vállalja a kisebbségi létet, és az asszimilációs törekvéseket ugyanúgy tolerálni kell, mint azokat, akik meg akarnak maradni a maguk közösségén belül. Eörsinek válaszolva Jose tte Durrieu francia szocialista képviselő emlékeztetett arra, hogy a francia jog szerint az egyéni jog, az egyetemes emberi jog előbbre való a közösségek jogainál, és már az volt az alapelve az Európai Konvenciónak is, amely kimondta az emberi jogok osztha tatlanságát. Hozzátette: a legnagyobb emberi jognak az állampolgársághoz való jogot tekinti, azaz azt, hogy egy embernek jogában álljon abban az államban letelepedni, amelyikben akar. Henryk Król lengyel néppárti képviselő arra helyezte a hangsúlyt, h ogy szigorúan meg kell különböztetni a kisebbségeket a bevándorló idegenektől. A litván Gabriel Mincevic a néppárti frakció nevében úgy ítélte meg, hogy etnikai konfliktusokra lehet számítani az új demokráciákban, köztük Litvániában is, ahol a nemzeti kise bbségek a lakosság 20 százalékát teszik ki. Némi bírálattal illette a jelentést Andreas Gross svájci szocialista párti politikus, aki szerint az előterjesztés túlságosan a kisebbségek jogbiztonságára törekszik, nem akarja kitenni e jogokat a változó politi kai széljárásoknak. Ugyanakkor e kérdést hosszú időre törvényi keretekbe szorítani sem szerencsés, mert nem tudja követni a társadalmi változásokat. vissza Védelmet a kisebbségnek NSZ • 2003. szeptember 30. Magyarország a br üsszeli EUkülügyminiszteri találkozón a nemzeti és etnikai kisebbségek jogvédelmére, valamint a tagok teljes egyenjogúságára összpontosít – mondta tegnap a belga fővárosban Kovács László külügyminiszter. Sikernek könyvelte el, hogy a nemzeti kisebbsége k ügye az olasz elnökség szerint napirendre kerülhet, bár a szlovák diplomácia vezetője ellenvetéssel élt. Az unión belüli külön csoportosulások csak akkor működhessenek, ha azokban részt vesz legalább a tagállamok fele. Budapest ellenzi, hogy kisebb csopo rtok katonai együttműködésre is lépjenek, az eurohaderő ne gyengítse, hanem erősítse és kiegészítse a NATOt, foglalta össze álláspontját a magyar diplomácia vezetője. Hazánk Brüsszelben a kisebbségek jogvédelmét szorgalmazza NSZ • 2003. szeptember 30. • Szerző: Füzes Oszkár Budapest a nemzeti és etnikai kisebbségek jogvédelmét, valamint a tagországok teljes egyenjogúságának fenntartását helyezi saját célrendszerének középpontjába – mondta a tegnapi brüsszeli külügyminiszteri értekezlet után Kovács Lászl ó. A magyar külügyminiszter sikernek könyvelte el, hogy a nemzeti kisebbségek ügyköre az olasz elnökség szerint napirendre kerülhet, bár a szlovák diplomácia vezetője tegnap jelezte: szerinte „értelmetlen olyan felvetésekkel foglalkozni, amelyeket csupán e gy ország szorgalmaz”. Budapest támogatókat keres, tegnap például egy magyar – osztrák – finn közös levél is született e két fő célról. A csöndes, szívós diplomácia többet hozhat a harsány erőlködésnél – jegyezte meg. Lapunk kérdéseire Kovács elmondta: ninc s még magyar álláspont a kereszténység alkotmányos említéséről. Szerinte az európai kulturális örökség keretébe „ez belefér”, de több tagállam ellenzi, mint amennyi támogatja a felvetést. Budapest szorgalmazza, hogy az unión belüli külön csoportosulások (a z úgynevezett megerősített együttműködések) csak akkor intézményesülhessenek, ha legalább a tagállamok fele bennük van. Hazánk ellenezné, hogy kisebb csoportok katonai együttműködésre is lépjenek. Az eurohaderő ne gyengítse, hanem erősítse és kiegészítse a NATOt – fogalmazott a magyar miniszter.
