Reggeli Sajtófigyelő, 2003. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-09-26
13 Udvarhelyszék összevonásával létrehozták Hargita megyét, Háromszéket átkeresztelték Kovásznára, Maros megyéhez pedig újabb román többségű területeket csatoltak. A magyar többségű városok ipari méretekben folyó elrománosítása közismerten Ceausescu nevéhez fűződik. A székelyföldi városok közül - a kommunista diktátor kivégzésének idején - Marosvásárhelyen már az 50 százalékot közelítette a román betelepítettek aránya, de nagy létszámú kolóniákat hoztak létre Csíkszeredában és Sepsiszentgyör gyön is. A regionalizmus jegyében 1989 decemberét követően a magyarság határozottan fellépett az identitásának megőrzéséhez szükséges jogok - anyanyelvhasználat, iskolahálózat, elkobzott javak visszaszolgáltatása stb. - érdekében. A székelyföldi tömbma gyarság a területi autonómiát határozta meg a legfontosabb politikai célkitűzésként. Az autonómia a kilencvenes évek elején gyakorlati jelentőségét meghaladó politikai szimbólummá vált, amely célt, eszményt adott a székelyföldi magyarság számára, és jelent ős szerepet játszott egy újfajta nemzeti szolidaritás kialakulásában. Az önrendelkezési törekvéseket a "nagypolitika" szintjén az RMDSZ által 1992ben kibocsátott kolozsvári nyilatkozat szentesítette: "Kötelességünk felmutatni azt a megoldást, amely számun kra és az ország számára is kiút ebből a válságból. (...) Állítjuk, hogy ez az út a belső önrendelkezés útja. A belső önrendelkezési elv ugyanakkor egyetemlegesen is előre mutat, hiszen számos, már létrejött vagy most alakuló közösségi önkormányzat utal ar ra: Európa működő demokráciáiban ez a gyakorlat sikeres." Az RMDSZ 1993as brassói kongresszusán született meg a háromszintű autonómia koncepciója, amely a tömbben és abszolút többségben élő magyarság számára a területi autonómiát vázolta fel ideális önr endelkezési formaként. A Székelyföld gazdasági és infrastrukturális elmaradottsága, a kilencvenes években változatlanul tovább folytatódó - a telepesek tömege helyett ezúttal az ortodox egyházra, illetve a helyi rendőri és katonai bázisra támaszkodó - szék elyföldi román térfoglalás csak megerősítette az autonomisták érveit. A különböző nemzetközi szervezetek által hozott kisebbségvédelmi határozatok is visszaigazolták az önrendelkezési törekvések létjogosultságát. Az EBEÉ (ma EBESZ) 1990es koppenhágai doku mentuma (IV/35. pont), az ENSZközgyűlés 1992es, a kisebbségek jogairól szóló nyilatkozata (2. cikk, 3. pont), az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1201es ajánlása (11. cikkely), vagy az ETközgyűlés által idén júniusban elfogadott Grossjelentés eg yaránt támogatja a nemzetiségek területi autonómiáját. A székelyföldi autonómiatörekvések kezdeti lendülete a kilencvenes évek közepén alábbhagyott. Ugyanis amikor az RMDSZ 1996ban belépett a kormányba - hasonlóan a két évvel később Szlovákiában szintén koalíciós szerepet vállalt Magyar Koalíció Pártjához , a partnerpártok elvárására "jegelte" a kérdést. A jelenlegi kormánypárttal való együttműködés szintén nem teszi lehetővé a Romániában még mindig tabunak számító területi autonómia ügyének tárgyalását . Az RMDSZ politikájában a hangsúly ehelyett egyre inkább a modern európai regionalizmus felé tolódik. Maros, Hargita és Kovászna megye jelenleg a hat megyét tömörítő központi fejlesztési régióba tartozik, amelyben a magyarság aránya a 30 százalékot sem éri el. Így Románia EUcsatlakozását és az ország előbbutóbb elkerülhetetlen decentralizációját követően - amennyiben marad a jelenlegi felosztás - a román többség dönthetne a Székelyföld regionális fejlesztésének kérdéseiről. Bár a három székely többségű megye önálló régióvá történő szervezésének gondolata már évek óta érlelődik, az RMDSZ hivatalosan csak az idén márciusban nyilvánította ki a székelyföldi fejlesztési régió létrehozására vonatkozó igényét. Noha egy ilyen közigazgatási egység éppen annyi jo gosítvánnyal rendelkezne, mint a többi romániai régió, a román politikai elit ugyanazzal a hévvel utasította el a felvetést, mint ahogy azt az autonómiatörekvések esetében is tette. ( Az utóbbi hónapokban egyébként több javaslat is született Bukarestben a magyar többségű megyék felszámolására.) Mindeközben az RMDSZ egykori belső ellenzéke által létrehozott Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ismét a nemzetpolitika középpontjába állítaná a székelyföldi autonómia gondolatát. Koncepciójuk alapját Csapó József volt RMDSZszenátor autonómiaterve képezi, amely gyakorlatilag egy székelyföldi "alkotmánynak" felel meg, részletesen meghatározva a leendő autonóm terület intézményi struktúráját, működési alapelveit,
