Reggeli Sajtófigyelő, 2003. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-09-26
14 illetve az ott élő népcsoportok (a magyar és a román eseté ben egyenlő) jogait. Az ellentétektől függetlenül mind az RMDSZ, mind a vele szemben álló tábor programjában akadnak olyan közös pontok - például a székelyföldi régió létrehozásának kérdése , amelyek elvileg lehetőséget adnak a közös érdekérvényesítésre. A mélyülő politikai törésvonalak léte azonban egyelőre kizárják ennek esélyét. vissza Szocialista származástan Magyar Nemzet „…a dolgot őt magát nézzük…” 2003. szeptember 26. 7:00 Lukács Csaba Jó lenne, ha végre megmondaná valaki, miért nem illendő egyesek származását megemlíteni, ha egyenesen a külügyminiszter biztat az „erdélyizésre”. Kovács László pártelnök ugyanis szerda este három különböző tévécsatornán is nyilatkozott az egyik fideszes képv iselő származásáról. A briliáns eszmefuttatás így hangzott: „Németh Zsolt, aki most erdélyibb akar lenni az erdélyieknél – ő egyébként erdélyi születésű, csak elhagyta Erdélyt és áttelepült Magyarországra – én azt gondolom, hogy őneki kisebb a jogalapja, hogy a Lendvay utcai székházból megmondja, hogy mi a jó az erdélyi magyaroknak, mint Markó Bélának és az RMDSZ vezetőinek, az RMDSZnek, akik ott élnek Erdélyben.” A szocialista politikus kijelentése egyrészt hülyeség (csak nem fertőző a miniszterelnök kró nikus fogalmazásképtelensége?), másrészt hazugság: Németh Zsolt ugyanis „hivatalos iratok és szemtanúk egybehangzó állítása alapján” Budapesten született. Igaz ugyan, hogy felmenői között vannak erdélyiek, de vannak felvidékiek is, és nehéz dolga lenne ann ak a családfakutatónak, aki a mai határokon belül élő ősökkel rendelkező famíliát keres az anyaországban. Németh Zsolt nyílt levelet fogalmazott válaszul a külügyminiszternek. „Eszmefuttatása nem személyes vonatkozása miatt döbbentett meg igazán. Jól ért elmezem, Miniszter úr, hogy Ön azt állítja: kinekkinek származása alapján dönthetjük el, hogy milyen kérdésekben nyilváníthat véleményt? Netán azt akarta kifejezni, hogy valakinek a származása határozza meg, egyegy kérdésben milyen álláspontot foglal el? (…) Hány százezer vagy millió erdélyi vagy más határon túli magyar származásútól akarja megvonni a szabad véleménynyilvánítás jogát?” Érdekes, hogy Kovács a státustörvény megcsonkítása kapcsán számtalanszor nyilatkozta: az EUban tilos a származás alapj án való különbségtétel és mindenfajta diszkrimináció. A románokat tehát nem lehet diszkriminálni, de a magyarokat nyugodtan: az erdélyi kevesebbet ér az anyaországinál, a felvidéki talán kicsit többet (EUtagtárs), hogy a kárpátaljairól ne is beszéljünk. A fideszes politikus szerint az is megeshet, hogy Kovácsnak igazából a szintén erdélyi gyökerekkel rendelkező miniszterelnökkel van baja, csak ezt nem merte a szemébe megmondani. A származás felemlegetése nem új keletű dolog a szocialista berkekben. A Nép szabadság 2000. szeptember 20án például címlapon indított egy cikket, amelyben arról volt szó a külügyi tárcánál történt személyi változások kapcsán, hogy melyik államtitkár honnan települt át és milyen gyökerekkel rendelkezik. Igaz, a cikkben szereplők m indannyian „csak” határon túli magyarok. Az írás végén a konklúzió így szólt: „s minthogy ezek a vezetők származásukból, érdeklődési körükből következőleg a szomszédos országokra és a magyar kisebbségek sorsára figyelnek, félő, hogy a magyar külpolitikában a szomszédságpolitika túlsúlyossá válik a többi térség rovására”. Ezt megelőzően a HVG írta le az Illyés Közalapítvány akkori irodavezetőjéről, hogy „maga is erdélyi. A kilencvenes évek elején tanulni jött Magyarországra, ám utóbb itt ragadt, és ügyvédjel öltként dolgozott.” Amikor kinevezték a Határon Túli Magyarok Hivatalának új vezetőjét, akkor pedig az volt a megszólítása a balliberális sajtóban, hogy „a felvidéki származású elnök”. Fordítsuk át a külügyminiszter szavait a saját nyelvére, hátha ért a szóból! Tehát: Kovács Lászlóról, aki most európaibb akar lenni az európaiaknál – ő egyébként véresszájú kommunista, csak elhagyta az eszmét, és köpönyegét kapitalistára cserélte – , mi azt gondoljuk, hogy őneki kisebb a jogalapja, hogy a Köztársaság
