Reggeli Sajtófigyelő, 2003. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-09-26
10 Az egész ügy megítélésének kiindulópontja Herczegh Géza nemzetközi jogászprofesszor, az Alkotmánybíróság és a hágai Nemzetközi Bíróság volt tagja szerint alkotmányunk 6. paragrafusának 3. bekezdése, amely kimondja: "A Magya r Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását." E minden magyar állami intézmény számára fennálló alkotmányos kötelezettség nem áll szemben a nemzetközi jog szabályaival, a vállalt nemzetközi kötelezettségekkel, sőt számos európai állam alkotmánya ugyanezt a kötelezettséget állapítja meg a határain túl élő nemzettagjai vonatkozásában. Sem a nemzetközi jog, sem az Európai Unió nem korlátozza a nemzetállamok szuverenitását az állampolgárság szabályozásában. A gyakorlatban minden állam saját történelmi hagyományaiból és jelenbeli nemzeti érdekeiből kiindulva kezeli és szabályozza ezt a nemzetpolitikai kérdést. Azok az országok, ahol - mint KözépEurópában - az állam és a nemz et területileg nem esik egybe, a leszármazás elvét kombinálják a születési hely elvével. Vagyis nemcsak az államhatárokon belül születő személyeknek adja meg az állampolgárságot, hanem azoknak is, akik - vagy őseik - valaha az adott állam polgárai voltak, és ahhoz a nemzethez tartozónak vallják magukat. Ezt az elvet követve adja meg újabban Horvátország, Szerbia vagy Románia a háborúk és békék következtében államhatárain kívülre került nemzettagjainak a horvát, a szerb, a román állampolgárságot, akik megőri zhetik jelenlegi állampolgárságukat is - így jön létre a kettős állampolgárság. Hozzájuk hasonlóan a magyar állam is megkönnyíthetné és meggyorsíthatná a már létező honosítás procedúráját azoknak a személyeknek az igényével kapcsolatban, akik (vagy felmenő ik) bizonyítottan magyar állampolgárok voltak, és nyilvánvalóan akaratukon kívül vesztették el magyar állampolgárságukat, mert nem ők lépték át a határokat, hanem a határok lépték át őket. A státustörvény volt Trianon óta az első lépés abba az irányba, h ogy a magyar állam a határain túlra került magyarokat ne turistaként kezelje, hanem minden lehetséges jogot megadjon nekik Magyarországon, amivel a magyar állampolgárok rendelkeznek, és támogatást nyújtson nekik szülőföldjükön, hogy megőrizhessék nemzeti i dentitásukat, és ottani állampolgárként boldoguljanak. Bába Iván politológus, külügyi szakértő elmondta, hogy a második lépés lehet a kettős állampolgárság megadása a határon túl élő magyaroknak. Ennek nincs nemzetközi jogi akadálya, csak a magyar állampol gársági törvényt kell módosítani. A külügyi kormányzat "aggodalmaival" szemben tény, hogy az állampolgárságot a jövőben is egyenként lehet megadni a kérelmezőknek, és bár természetesen nemzetiségi, származási alapon nem lehet diszkriminálni, lehetnek olyan legális kritériumok - például a magyar nyelv, a történelem és alkotmány ismerete , amelyek alapján szelektálni lehet az állampolgárság megadásakor. A továbbra is külföldön élők, ha megkapják a magyar állampolgárságot, a szocialisták félelmeivel szemben n em válnak automatikusan magyar választópolgárrá, mert a választójog hatályos szabályozása alapfeltételként írja elő a Magyarországon bejelentett állandó lakcímet. A kettős állampolgárság tömeges megadásának nagyarányú bevándorlás is lehet a következménye, de ennek hatását előzetesen még senki sem vizsgálta. Bába Iván felhívta a figyelmet, hogy az előző kormány a státustörvény hatásairól felmérést végeztetett a határon túli magyarok körében, és kiderült, hogy az nagyrészt nem a kivándorlás, hanem a szülőföld ön maradás szándékát erősítette. Népszavazási kezdeményezés A vajdasági magyar pártok július közepén aláírásgyűjtést indítottak azért, hogy Magyarország kettős állampolgárságot adjon a délvidéki magyaroknak. A Medgyessykormány eleinte egyáltalán nem v olt hajlandó foglalkozni a kér(d)éssel, majd "reálpolitikai" megfontolásokra és nemzetközi jogi előírásokra hivatkozva egyértelműen elzárkózott a határon túli igény teljesítésétől. A szerb miniszterelnök nagyvonalú ajánlata, valamint a vajdasági magyar pol itikai és civil szervezetek kezdeményezése nyomán a lakiteleki Európa Szabadegyetem százötven résztvevője nevében július végén Lezsák Sándor, az MDF alelnöke és országgyűlési képviselője levélben fordult a köztársasági elnökhöz, a miniszterelnökhöz és az O rszággyűlés elnökéhez, a kettős állampolgárság megadását indítványozva a délvidéki magyaroknak. Ezt követően az MDF szegedi szervezete aláírásgyűjtést, a Magyarok Világszövetsége pedig népszavazást kezdeményezett a kettős állampolgárság igényének támogatás ára. E törekvést a hazai ellenzéki pártok és a határon túli magyar pártok, érdekképviseleti szervezetek túlnyomó többsége támogatja, sőt már a kormánypárti SZDSZ szerint sem kellene elzárkózni a kettős állampolgárság bevezetése elől, ahol lehetőség van a megegyezésre. A
