Reggeli Sajtófigyelő, 2003. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-09-22
9 Hollós János e fórumon elmondta: Magyarországon tizenhárom kisebbség rendelkezik önálló rádiós szerkesztőséggel és műsoridővel. Ezeket a szerkesztőségeket a közszol gálati rádió tartja fenn, ezek a műhelyek segítették a kisebbség és a többség közötti kapcsolatok javítását - tette hozzá az előadó az e témáról rendezett panelbeszélgetés során. Hollós szerint értékteremtő kisebbségi rádiókat nagyon nehéz elképzelni a közszolgálaton kívül, mert ezen a területen is megjelentek a kereskedelmi rádiók, amelyek tömegével csábítják el a hallgatókat. Ahhoz, hogy a kisebbségi rádiók biztosíthassák a minőségi tartalomszolgáltatást, egyre több pénzre van szükségük - állapította meg a Magyar Rádió alelnöke. Ezt a gondolatot erősítette hozzászólásában a szlovén rádió elnöke is, hangoztatva: a kisebbségi és a közszolgálati rádiózás szervesen összetartozik. Ha a kisebbségi rádiózás kereskedelmivé válik, a kisebbség már nem lesz több, mint fogyasztói csoport, s így elveszítheti identitását, nehezebben lesz képes ápolni kultúráját. vissza BP0156 4 230 MTIk1060 Románia - MÚREközgyűlés - Duna Televízió: képek és hírek ingyen kod: újság/televízió /PRES fk: HU/RO ld: Bukarest, 2003. szeptember 21., vasárnap (MTI) - Ingyenes kép- és hírszolgálat indítását tervezi októberben a Duna Televízió - jelentette be a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) hét végi közgyűlésén Csermák Zoltán, a Duna Televízió marketingigazgatója. A szolgáltatás a pénzügyi gondokkal küszködő határon túli magyar lapokat segítené. Lehetővé tenné, hogy a televízió napi híradóihoz készült képanyagon túl a több mint egy évtized történéseit ismertető archívumhoz is hozzá lehessen férni. Az elképzelések szerint kezdetben a szerkesztők napi 3035 képet tennének fel a Duna Televízió internetes honlapjára. A képanyagot, illetve a tévéhíradó napi híranyagát egy kód segítségével érhetik majd el az érdeklődő szerkesztő ségek - fejtette ki Csermák Zoltán a MÚRE Gyergyószárhegyen szeptember 19től 21ig rendezett évi közgyűlésén. A romániai magyar újságírókat tömörítő szakmai szervezet hagyományos őszi tanácskozásán a résztvevők az újságírói függetlenség, az anyagilag is megbecsült profizmus megteremtésének lehetőségeit elemezték, és elfogadták a MÚRE új etikai kódexét. vissza Véget ért az Európai Uniós referendummaraton NSZ • 2003. szeptember 22. • Szerző: Munkatársunktól A szombati le tt referendummal véget ért az a „voksolási maraton”, amelyet az Európai Unióhoz jövő májusban csatlakozó tíz tagjelölt közül az idén március óta kilencben rendeztek meg. A sorból kimaradt Ciprus, a szigetországban ugyanis nem írtak ki népszavazást a kérdés ben. Az elmúlt több mint fél évben megtartott referendumok igen érdekes eredményeket hoztak. Az EUcsatlakozás ügye a több mint kilencven százalékos Máltát kivéve nem igazán mozgatta meg az egykori kommunista országok lakosságát. A legalacsonyabb részvét eli arányt – nem kis meglepetésre – a leginkább EUpártinak tekintett Magyarországon regisztrálták. A negatív magyar példa hatására több tagjelölt államban – például Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában – úgy döntöttek, hogy kétkét napot biztos ítanak a választóknak voksaik leadására. A három balti állam közül a legmagasabb részvételi arányt Lettország produkálta, ugyanakkor az EUtagságra „igennel” legtöbben Litvániában szavaztak. Az uniós csatlakozást közel hasonló arányban támogatták Észtorsz ágban és Lettországban. Elemzők szerint a lettek többsége az uniós tagságot a szovjet hatalom után az „Európába való viszszatérésnek” tekinti. Ugyanakkor nem lebecsülendő azon euroszkepticisták száma, akik az EUt ugyanolyan bizalmatlansággal kezelik, min t az egykori Szovjetuniót, s úgy gondolják, Brüsszel túl messze van ahhoz, hogy foglalkozzon az ország problémáival, ahol a havi átlagkereset nem éri el a 300 eurót – jegyezte meg a Reuters. vissza
