Reggeli Sajtófigyelő, 2003. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-09-22
10 Élen a magyar EUközöny Meggyőző fölénnyel támogatták országuk jövő évi európai uniós csatlakozását a lett választópolgárok. A hétvégi referendumon magas részvétel mellett az urnákhoz járulók kétharmada igent mondott a csatlakozásra. A lettországi volt az utolsó az EUreferen dumok sorában. Az eredmények alapján Magyarország abszolút sereghajtónak bizonyult a csatlakozó országok között . A szombati lettországi népszavazással lezárult a csatlakozási referendumok sora az Európai Unióba jövőre belépő országokban. Az eredmények tü krében elmondható, hogy a szavazók a balti országokban és Máltán érezték át a leginkább a döntés felelősségét és mondtak véleményt, míg a legfegyelmezetlenebbnek KözépEurópa bizonyult. Az abszolút sereghajtó Magyarország: egyedül itt ment el a jogosultak kevesebb mint fele szavazni, és a választók teljes számához viszonyítva is nálunk támogatták a legkevesebben, alig 38 százalék, a csatlakozást. A mezőnyben kiemelkedő a litván igenek 91 százalékos aránya és a 90 százalék fölötti máltai részvételi arány. A lett központi választási bizottság tegnap közölt hivatalos adatai szerint a választópolgárok 72,53 százaléka ment el szavazni, ez még a tavalyi parlamenti választások részvételi arányát is felülmúlta. A választók több mint kéthardama, 67 százaléknyian voksoltak igennel, a nemek aránya 32,3 százalék volt. A felmérések szerint csak az ország második legnagyobb városában, Daugavpilsben szavaztak többen a csatlakozás ellen (5248 százalékos arányban), mit mellette. Ebben a városban 130 ezer orosz anyanyelv û polgár él, akiknek többsége a Szovjetúnió szétesése után nem kapott állampolgárságot. A nem kampány vezetői a lettek nemzeti érzéseire próbáltak játszani azzal, hogy az ország frissen megszerzett függetlenségét féltették Brüsszel befolyásától. A választ ók többsége szerint azonban a lett demokrácia kiteljesedését és megszilárdítását, a múlttól történő megszabadulást jelenti a csatlakozás. Vaira VikeFreiberga elnökasszony a BBC szerint úgy fogalmazott, hogy a csatlakozással "megszûnik a gyûlöletes Moloto vRibbentrop paktummal létrejött megosztottság Európában”. Einars Repse miniszterelnök pedig azt mondta, hogy az ország belépése a szervezetbe az egyik legfontosabb lépés a lett történelemben a két világháború közötti rövid függetlenség és a Szovjetunió fe lbomlása mellett. Repse örömére azonban komoly árnyékot vet az a vita, ami a koalíció pártjai között robbant ki a korrupció elleni iroda vezetőjének kinevezése miatt. "Einars Repse kormánya megbukott. Az egyetlen lehetőség a koalíció egyben maradására, ha lecseréljük a hajó kapitányát - idézte az MTI Eriks Jekobsonst, a jobbközép négypárti koalícióban résztvevő Lettország Első Pártja (PPS) elnökét. Válaszában a kormányfő kijelentette: "Most azon kell gondolkodnunk, tudunke kisebbségben kormányozni, vagy más lehetőségeket k ell keresünk.” vissza Kósa András