Reggeli Sajtófigyelő, 2003. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-09-18
7 Az eredeti menetrendhez képest egy hónapos késésben van a jogal kotási folyamat – állapította meg Heizer – , a késedelem éppen a kisebbségi választói névjegyzék körüli vitákkal magyarázható. A törvényben elismert tizenhárom nemzeti és etnikai kisebbség egy része támogatja a névjegyzék bevezetését, másik része – bár elmé letileg nem zárkózik el attól – csak a részletek ismeretében kíván állást foglalni. (Az igazi vita a lighanem csak most kezdődik, hisz döntő kérdés, hogy a névjegyzéket ki milyen szempontok alapján állítja össze, sikerüle megnyugtatóan gondoskodni arról, hogy a bizalmas adatok ne kerülhessenek illetéktelenekhez.) Kiss Péter kancelláriaminisztert idézve Heizer Antal hangsúlyozta, hogy a kormányzat az utolsó pillanatig törekszik a megegyezésre a kisebbségekkel, de a teljes körű egyetértés hiánya nem szolgál majd ürügyül a szükségesnek ítélt törvénymódosítások elhalasztására. Azt az alkotmányos jogot, hogy valóban a kisebbségek hozhassák létre saját érdekképviseleti testületeiket, már csak az uniós elvárások miatt is biztosítani kell. Fontos változtatás továbbá, hogy – ha a Heizer által ismertetett elképzelések valóra válnak – megszűnik az elektori rendsze r. Eddig azok, akik mandátumot szereztek a helyi kisebbségi önkormányzatokban, automatikusan jogot szereztek arra, hogy elektorként részt vegyenek az országos önkormányzatot létrehozó elektori gyűlésen. A szenvedő fél elsősorban a legtöbb elektort felvonu ltató cigányság volt. A kaotikus jelenetekkel tarkított országos roma gyűlések a hajnali órákig tartottak, a hiányos törvényi rendelkezések következtében sok óvás érkezett. Az országos elektori gyűléseken alkalmazott úgynevezett kis listás választási szabá lyok miatt nem alakulhatott ki arányos képviselet, a győztes egyeduralkodóvá vált a roma érdekképviseletben. A kisebbségi hivatal elnökének elmondásából kiderült, hogy az elektori rendszer megszűnése után az érintettek a helyi választások során közvetlenü l, külön szavazólapon dönthetnének az országos kisebbségi önkormányzatok öszszetételéről. Heizer Antal reméli, hogy a következő évben újra napirendre kerül a kisebbségek parlamenti képviseletének a megoldása is, amely szerinte régi adóssága a törvényhozás nak. vissza Prodiék átszerveznék a Bizottságot Népszava 2003. szeptember 18. Szerző: Halmai Katalin Teljes létszámú Európai Bizottságot és az egyhangú döntéshozatal további szűkítését javasolja a Romano Prodi vezette testü let az EU alkotmánytervezetéről szóló, szerdán közzétett állásfoglalásában. A bizottsági elnök szerint az október 4én kezdődő kormányközi konferencián tizenhat ország fogja szorgalmazni a dokumentum szövegének kisebbnagyobb módosítását. A gyors megegye zés érdekében az Európai Bizottság módosított az uniós alkotmánytervezettel kapcsolatos fenntartásain, és már csak egykét fontos területen ítéli elengedhetetlennek a dokumentum módosítását. A brüsszeli végrehajtó testület egyhangúan elfogadott állásfogla lása szerint az alkotmányt véglegesítő kormányközi konferencián mindenekelőtt meg kell változtatni a Bizottság összetételére vonatkozó passzust. Prodiék azt javasolják, hogy a grémiumban valamennyi tagállamnak legyen szavazati joggal rendelkező biztosa. (A z alkotmánytervezet értelmében a testületnek 15 teljes jogú tagja lenne, a többiek szavazati joggal nem rendelkező biztosok). A hatékony máködés érdekében azonban a 25, majd 27 tagú kollégium albizottságokból állna, amelyeket az elnök szűkebb környezetéhez tartozó 78 biztos irányítana. A szakterületek szerint szerveződő albizottságok jogosultak lennének döntéseket hozni az egész testület nevében, míg a teljes Bizottság elé csak a legfontosabb kérdések kerülnének.
