Reggeli Sajtófigyelő, 2003. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-09-13
Nastase szerint a két ország egyetért abban, hogy a politikai megbékélés elsősorban a múlttal való megbékélést jelenti. A román fél is számít a magyar készségre a Gozsdualapítvány javaival összefüggő problémák megoldását illetően. - Azt szeretnénk, ha a közösen kezelt alapítvány, a RománMagyar Partnerségi Intézet, a kétnyelvű iskola, az Emanuil Gozsdu emlékmúzeum és könyvtár a Gozsduudvarban kerülne elhelyezésre - írta levelében Adrian Nastase. vissza Dicséret a „kedvenc jelöltnek” - Kis dunai találkozó a németországi Passauban Népszabadság • 2003. szeptemb er 13. • Szerző: Gergely G. András A határ menti területeknek, így a bajor – cseh és a magyar – osztrák határ környéki régióknak külön támogatást kell kapnia az Európai Uniótól – hangoztatta Medgyessy Péter magyar, Edmund Stoiber bajor és Wolfgang Schüssel o sztrák kormányfő, akik tegnap Erwin Teufel badenwürttembergi miniszterelnökkel részt vettek a bajorországi Passauban rendezett KisDunai Csúcstalálkozón. A Duna menti csúcstalálkozók sora 2001ben Ulmban kezdődött és az ausztriai Melkben, majd Esztergomba n folytatódott. A tárgyalás főbb témái ezúttal az uniós bővítés, a Duna és környezetének védelme, illetve a közös közlekedéspolitika voltak. A Magyarország által szorgalmazott kollektív kisebbségi jogokról a négy kormányfő tegnap elfogadott közös nyilatkoz atában mindössze annyi áll, hogy az Európai Unió alkotmányának szerződésében a nemzeti és etnikai kisebbségi jogokat „meg kell említeni”. Wolfgang Schüssel osztrák kancellár közölte: „kedvenc tagjelöltjük”, Magyarország jól felkészült a Schengenzónához való csatlakozásra is. Az eurózónába való belépéssel kapcsolatos feladatokról Medgyessy Péter megjegyezte, a hosszú távú fejlődés és a költségvetési egyensúly biztosítása két külön kezelendő kérdés. Edmund Stoiber pedig a német kormányt vádolta azzal, hogy gazdaságpolitikájával veszélyezteti az európai stabilitási paktum jövőjét. A magyar miniszterelnök a találkozó után a magyar újságíróknak megerősítette, hogy levelet írt román kollégájának Adrian Nastasénak. A levélben emlékeztette Nastasét az aradi Szab adságszobor fontosságára, a nemzeti megbékélési folyamatban. Kifejezte reményét, hogy küszöbönálló bukaresti útja előtt érvényre jut az aradi város korábbi döntése, és felállítják a szobrot. vissza Mozgástér csatlakozás után Népszabadság • 2003. szeptember 13. • Szerző: Szigethy András Az unió döntési jogkörei a tagállamok nemzeti alkotmányozási rendszereiből származnak, nem pedig fordítva – mondta tegnap Szájer József, az EU alkotmányozó konventjének tagja annak a tanácskoz ásnak a második napján, amelyet az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet rendezett Budapesten. A konferencián főként nemzetközi joggal foglalkozó szakemberek beszéltek arról, hogy a jövő májusi csatlakozás után mi lesz a magyar alkotmány és a nemzeti szuveren itás viszonya a közösséghez. Nagy Boldizsár nemzetközi jogász a magyar szuverenitásról szólva kifejtette: azt már eddig is számos tényező befolyásolta és korlátozta – az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataitól kezdve az UEFAszabályokig – , így az uniós c satlakozás nem hoz jelentős változást. Kende Tamás nemzetközi jogász arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány parlamenti ellenőrzése külpolitikai kérdésekben ma sem megoldott, a csatlakozás után pedig előfordulhat, hogy a kormány úgymond Európán keresz tül kerüli meg a parlamentet. Szájer jelezte: készül az a törvény, amely a parlament és a kormány viszonyát szabályozza a csatlakozás utáni időkben. A csatlakozást követő időszakról Kende közölte: jogi szempontból rövid ideig kaotikus helyzetre lehet számí tani a tekintetben, hogy hol, mikor, miként fognak érvényesülni az uniós közösségi jogok és a magyar jog. A jogászok a közösségi jog elsőrendűségét nem vitatták, de szerintük annak úgy kell érvényesülnie, hogy az a magyar jogrendszer részévé váljék. Hack Péter elfogadhatatlannak nevezte azt a kormányzati törekvést, hogy a csatlakozás után szélesítse mozgásterét, és csak utólagos beszámolási kötelezettséggel tartozzék a parlamentnek. vissza
