Reggeli Sajtófigyelő, 2003. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-09-11
17 felsoroló EUlistán , ez a beutazási engedély azonban még legalább két évig csupán magyarországi tartózkodásra jogosítja majd fel a szerencsés külföldi polgárokat, arra nem, hogy a vízum birtokában továbbutazzanak más EUállamokba. Az utóbbira legkorábban 2006tól lesz módjuk: Brüsszel akkorra ígérte a kibővített EUba belépők ellenőrzésére szolgáló, úgynevezett schengeni információs rendszer fejlesztésé nek befejezését. Az összes feltétel teljesülésének tényét - remélhetőleg 2005 végén - az EU Miniszteri Tanácsa állapítja majd meg, s ad egyszersmind zöld utat ahhoz, hogy a magyar állampolgárok végre úti okmány nélkül utazhassanak szerte Európában, a hazai hatóságok pedig az egész EUra érvényes "schengeni vízumot" bocsáthassanak ki (a HVG információi szerint a féléves lejáratú, legfeljebb három hónapos tartózkodásra szóló szokványos turistavízumot darabonként várhatóan 35 euróért adják majd). Magyarország persze nem áll egymagában gondjaival. A jövőre belépő nyolc volt szocialista ország közül csupán Csehországnak és Szlovéniának nem lesz vízumkötelezett szomszédja, s mindez merőben új helyzetet teremt az egész, külső határait több száz kilométerrel keletr e kitoló EU számára is. "Az új külső határ nem válhat a szomszédokkal való kereskedelmi, társadalmi, kulturális és regionális kapcsolatok akadályává" - fogalmazta meg az EB által múlt héten közzétett, A tagállamok külső szárazföldi határain kialakítandó ki shatárforgalmi rendszer címet viselő rendelettervezet indokolása. A javaslat merít azokból a már megszűnt vagy még élő kétoldalú megállapodásokból, amelyeket a tagjelöltek egymással, illetve uniós szomszédaikkal kötöttek (mint például a németlengyel, néme tcseh, olaszszlovén egyezmény). A kedvezményezhető területet ezekhez képest nagyvonalúan, az országhatártól maximum 50 kilométeres körzetben korlátozza a szokásos 1525 kilométerrel szemben (a tagállamok azonban ezen a limiten belül tetszésük szerint hat ározhatnák meg a kishatárforgalmi sávot). A bizottsági javaslat fontos megkülönböztetést tesz a vízummentes és a vízumkötelezett szomszédos országok között. Az előbbiek polgárai közül azok, akik bizonyítják, hogy legalább egy éve a kijelölt sávon belül la knak, vagy személyi igazolvánnyal - ha ebből a lakcím nem állapítható meg, akkor a személyit kiegészítő hivatalos lakóhelyigazolással , vagy a lakóhely szerinti állam hatósága által kiállított speciális határátlépési engedéllyel kelhetnének át határon. A beutazási engedélyre kötelezett szomszédos ország határ menti lakosai az uniós tagállamtól a határsávban való mozgásra feljogosító különleges (a "lokális" szóra utaló, feltűnő "L" jelzésű) vízumot igényelhetnének. A tagállam döntésétől függően egyöt évig érvényes, ingyenesen is kibocsátható, többszöri határátlépésre jogosító Lvízum tulajdonosa - ugyanúgy, mint a vízummentes szomszédos ország határ menti lakója - az EUország "határsávjában" legfeljebb hét egymást követő napig tartózkodhatna, s a félévenk ént számított összes tartózkodásának időtartama nem haladhatná meg a három hónapot. A kedvezményezettek életét a tagállamok megkönnyíthetik azzal is - olvasható a javaslatban , hogy számukra külön határátkelőhelyeket (vagy a rendes határállomásokon külön "sávot") alakítanak ki, illetve a szokásos nyitvatartási időkön kívül is átengedik őket. Az Lvízumos útlevélbe - s persze a személyi igazolványba - a határőrök nem ütnének pecsétet, a javaslat azonban nem zárja ki, hogy a be- és kiléptető hatóságok más (p éldául elektronikus) módon ellenőrizzék a tartózkodási időt. A javaslat leszögezi, hogy az Lvízumot még kivételes esetben sem lehet kiadni a határon, s az útlevélbe beragasztandó vízummatricának teljesítenie kell minden schengeni biztonsági követelményt. A kiadás feltételeinek meghatározását a tervezet lényegében a tagországokra bízza, a gyakori határátlépési igény jogos indokai közé "családi, társadalmi, kulturális és gazdasági okokat" sorolva - a tartózkodási korlát a határ menti folyamatos munkavállalá st értelemszerűen akadályozza , de egyértelműen kimondja, hogy a kishatárforgalmi engedély, Lvízum kiadásakor a hatóságok nem tehetnek különbséget az igénylők között nemük, etnikai és társadalmi származásuk, vallásuk, nyelvük, politikai felfogásuk, kiseb bségi helyzetük, koruk, illetve szexuális irányultságuk alapján. A bizottsági tervezet viszonosságot köt ki: az egyes külső határszakaszaikon alkalmazott gyakorlatról a tagállamoknak a szomszédos kormányokkal meg kell egyezniük, mégpedig kölcsönösen azonos feltételekben, s ha a szomszédok megállapodnak, akkor a kedvezményeket ki kell terjeszteniük más országok határsávban lakó állampolgáraira is. A schengeni szabályok "kétlépcsős" bevezetése miatt az EB egy kiegészítő rendelettervezetet is kénytelen volt k idolgozni, amely az úgynevezett "ideiglenes külső határokon" való kishatárforgalmat engedélyezné. Addig ugyanis, amíg a 2004ben belépő tagállamok nem építik ki a teljes schengeni védelmet az új külső határok mentén, "ideiglenes külső határnak" minősülnek azok, amelyek a régi és az új tagországok, illetve
