Reggeli Sajtófigyelő, 2003. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-09-11
16 E. V.: Nem hiszem, mert a román állam könnyebben kijönne mondjuk a Mollal vagy az OMVvel, mint egy amerikai multival . Mi több, az amerikaiak kijelentették, nem érdekli őket a Petrom. Az oroszok viszont veszélyesebb és keményebb, tőkeerős riválisok. A vásárlóként szóba jöhető Lukoilnak pedig érdeke a terjeszkedés. Persze ebben a döntésben is lehet majd politika, de az ne m az én területem. HVG: A magyarországi befektetők Erdély iránti érdeklődése összefügge a magyar választási ciklusokkal? E. V.: A magyarországi üzletemberek érdeklődését nem szűkíteném le Erdélyre, mert Dobrudzsától Moldváig mindenhol vannak magyar befe ktetők. Most egy nagyobb hullám érzékelhető, talán azért, mert megváltozott a közhangulat. Ha száz románból tíz nem kedveli is a magyarokat, a másik kilencven bevallja, hogy "lehet bizniszelni velük". Igaz, most már "minőségi" vállalkozók érkeznek - hogy í gy fejezzem ki magam , ellentétben az 19901995 közötti periódussal, amikor gyakoriak voltak a rablómódszerek. HVG: A hírhedtté vált szórakoztatóipari Drakulaprojekt - amelyet eredetileg Segesvár mellé terveztek, s most Bukarestben szándékoznak megvalós ítani - eladott részvényei felkerülhetneke a Rasdaqra? E. V.: Ez katasztrofális elgondolás. A Drakula Parkra létrejött részvénytársaság tőkéjének 90 százaléka az a földterület, amivel Segesvár városa részvényesként beszállt. Minden nem mezőgazdasági váll alkozás létrehozása földapporttal gyanús. A Drakula Parkhoz pénz kell, nem telek. A helyszín kijelölésével kapcsolatban pedig, mint Maros megyei, elfogult vagyok. Ha a projektet működőképessé tették volna Segesváron, abból hasznot húzott volna az egész kör nyék turizmusa, beleértve Szovátát is. HVG: Ön többször is utalt rá, hogy nem politizál. Magánemberként mi a véleménye a státustörvényről? E. V.: A státustörvény szerintem nem életképes, mert Romániában kellene fejleszteni a gazdaságot, nem pedig lehetős éget teremteni a magyarországi munkavállalásra. Az egész magyarságpolitika eredménye a kivándorlás. Nem azért költöznek el a fiatalok innen, mert nem szeretik Erdélyt, hanem mert nincs elég munkahely. Csak a szülőföld szeretetéből pedig képtelenség megélni . vissza Lépésváltás – Újjáéledő kishatárforgalom? HVG 2003. szeptember 11. Szerző: Kocsis György Az EU "feltalálta" a kishatárforgalmat - derül ki egy új brüsszeli jogszabálytervezetből, amely a külső határok mellett élőknek biztosítana egyszerűsített átlépést. A magyar kormány viszont éppen mostanában mondtamondja fel a régi kishatáregyezményeket. Aligha véletlen, hogy a szomszédos országokban élő magyarok kettős állampolgárságáról folyó belpol itikai vitát a Medgyessykormány nem csitította a kézenfekvőnek látszó bejelentéssel: az úgynevezett kishatárforgalomról szóló tervezett EUszabály részben elejét veheti a Magyarország uniós csatlakozását követő elzártsággal kapcsolatos kisebbségi aggodalm aknak. Az Európai Bizottság (EB) által a múlt héten nyilvánosságra hozott, a határ menti személyforgalom megkönnyítését szolgáló közösségi jogszabálytervezet ugyanis kínos dilemma elé állítja a kormányt: a határon túliak helyzetének javítását - amire a jav aslat megnyitná a lehetőséget - a magyar adófizetőkkel kellene megfizettetnie, ha viszont "takarékosan", a biztonsági intézkedéseken spórolva állítja vissza a kishatárforgalmat, akkor veszélybe sodorhatja az EUtagság egyik legfőbb előnyét, a szabad helyvá ltoztatás jogát. A csatlakozási követelményekhez igazodva Magyarország tavaly felmondta a szomszédos országokkal többnyire még az előző rendszerben kötött egyezményeket (lásd Kiskapumúlt című írásunkat), amelyek megengedték, hogy az országhatár mentén élő k az úgynevezett schengeni biztonsági előírásokat nem teljesítő kis határátkelőkön csekély ellenőrzés mellett, illetve útlevél nélkül közlekedjenek. A belépésig, vagyis 2004. május 1jéig Magyarországnak emellett vízumkötelezettséget kell bevezetnie Ukrajn ával és SzerbiaMontenegróval szemben - mivel ez a két szomszédja szerepel a vízumkötelezett országokat
