Reggeli Sajtófigyelő, 2003. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-08-09
büszkeséget, a nemzeti egységet az uralkodóra vagy az uralkodóházra vetítik, így az érzelmek meglelik természetes kifejezésmódjukat, a polgárok az uralkodó némiképp idealizált képében magukra ismerhetnek. A köztársaságok közül csak a nagy múltú, stabil államokban, mint az USA vagy Franciaország, játszódik le hasonló folyamat. A középkeleteurópai demokráciák stabilizálásához "alkotmányos patriotizmus” kifejlődésére lenne szükség. Ennek hiányában ugyanis növekszik az elkorcsosulás veszélye. Régiónkban a monarchiák visszaállítására, amelyek egyébként mindennek voltak nevezhetők, csak "nemzetieknek” nem, nincs se esély, se igény. Nálunk például a magát "foglalkozásszerûen monarchistá”nak valló Habsburg Ottó népszerûsége éppen bölcs realizmusával és nem ős eivel magyarázható. Mármost, ha az egészséges hazafiság kifejezésére hiányzik az alkalmas "vetítőfelület”, jöjjön az alkotmányos patriotizmus. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy az elsősorban napi vagy jó esetben a ciklus végéig tartó érdekeiket néző képv iselők vagy a jogászok egyedül alkalmasak a fenti, inkább nemzet- és társadalompedagógiai, mint politikai kérdések rendezésére. A népfelség letéteményese a parlament, nélküle a dolog természetesen lehetetlen. A politikusok egyetértése azonban csupán nélkül özhetetlen, de nem elégséges feltétel. Az új, XXI. századi, nem egyszerûen "eurokonform”, azaz az EU normaszövegeinek megfelelő, de az európai demokratikus eszmékkel gazdagított magyar alkotmány széles körû vitát, majd ennek nyomán valódi közmegegyezést i gényel. Egy sebtében összetákolt szöveg jó esetben csupán a társadalmi frusztrációt növeli, rossz esetben a hasonló körülmények között született médiatörvény sorsára jut. Ha az alkotmányvita alkalmából a politikai döntéshozók és az értelmiség mellett a civ il társadalom – illetve ennek legalább egy része – mozgásba lendül, ha a hatalom hajlandó meghallgatni és feldolgozni az elhangzottakat, nos, akkor remélhetjük, hogy a fásultközömbös polgárok aránya csökken. Három o lyan sürgős feladatot említenék, amelyet az alkotmányozók egyrészt nem kerülhetnek ki, másrészt nem dönthetnek a közvélemény meghallgatása nélkül. Az első a képviselők létszámának ésszerû csökkentése és ezzel együtt a két- vagy háromkamarás parlamenti ren dszer bevezetésének mérlegelése. Mindkettőre több példa akad NyugatEurópában, de régiónkban is. A második a köztársasági elnök jogállása. A Nemzeti Kerekasztal "gyönge” jogosítványú, inkább szimbolikus szerepû elnököt képzelt. Nem a kerekasztalon múlt, h ogy Göncz Árpád miközben jelképes szerepét tökéletesen játszotta, a tökéletlen funkciónak egyénisége erejével szerzett megbecsülést. A szerepet jogászként felfogó utódja inkább ennek a törékenységét demonstrálja… Ideje, hogy újragondoljuk az elnökség lénye gét. A harmadik feladat a szórványmagyarság, illetve a magyarországi nemzetiségek státusának – és ezzel sorsának – alkotmányos rögzítése. Az utódállamokban élő magyar kisebbségekről sok szó esett az elmúlt évtizedben, anélkül hogy érdemleges, hosszú távon megha tározó döntések születtek volna. Jövő májustól néhány részletkérdést az EU rendez helyettünk – de az alapproblémát se Brüsszel, se az itthoni pártpolitika nem fogja. A magyarországi kisebbségekről lényegesen kevesebbet beszélt a politikai osztály. Vajon me ddig hangoskodhatunk a szomszédos államokban élő magyarok "védelmében”, amíg itthon a negyedik parlamenti ciklusban sem oldottuk meg a kisebbségek képviseletét? Szép és jó lenne 2006ra új magyar alkotmány. De nem akármilyen. vi ssza Az autonómia a cél a Székelyföldön Magyar Nemzet Online 2003. augusztus 9. 17:00 A történelmi székely székeket és az európai normákkal összehangolt jogkörüket szeretné visszaállítani a Székely Nemzeti Tanács kezdeményező testülete. Erről tanácsk oztak a minap Sepsiszentgyörgyön. A megbeszélés résztvevői szerint ki kell használni a kedvező nemzetközi körülményeket – számolt be a kolozsvári Krónika című napilap. Gazda József, a Székely Nemzeti Tanács kezdeményező testületének kovásznai tagja bízik abban, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) csúcsvezetése pozitívan közelít a kezdeményezéshez. „A vezetés másképp képzeli el az autonómia létrehozását, de a végcél tulajdonképpen ugyanaz. Szörnyű lenne, ha a magyarság érdekvédelmi szervezet e gátolná a közös magyar érdek megvalósítását – fogalmazott. – A nemzetközi példák azt mutatják, az ilyen jellegű törekvések mindenütt szembekerültek a többségi
