Reggeli Sajtófigyelő, 2003. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-08-09
akarattal, ám küzdelemmel Európaszerte győztek a kisebbségi törekvések. Ha nem teszünk semmit, nem érhetünk el eredményeket” – fejtette ki. A kezdeményező testület tagja, Ferencz Csaba sepsiszentgyörgyi újságíró fontosnak tartotta hangsúlyozni: „Vannak olyan célok – és ilyen az autonómia vagy a kettős állampolgárság – , amelyeknél nem az a fontos, ki kezdeményezi, hanem az, hogy megvalósuljon. Az autonómia létrehozása az RMDSZprogramban is szerepel, a Székely Nemzeti Tanács vállalta a jogi lépések megtételét. Nemzetpolitikai cselekvésről van szó, amely nem okozhat belső politikai harcot” – vélte. Tulit Attila szerint is szükség van egy legitim szervezetre, amely előterjeszti az autonómiaigényt a román parlamentben és a nemzetközi fórumokon. „Ezt Európában mindenütt így tették, és ha az RMDSZ nem vállalta, létre kell hoznunk egy másik szervezetet, amely a székelyföldi magyarság törvényes képviselője lehet” – fogalmazott a kezdeményező testület ügyvivője. Tulit Attila „önkéntes hittérítő munkának” nevezte tevékenységüket, ezért számítanak az egyház, a média és a választott közméltóságok segítségére. Fodor Imre, Marosvásárhely alpolgármestere szerint idővel Székelyföld is elnyeri a területi autonómiát. A Székely Nemzeti Tanács kezdeményező testülete munkadokumentumként fogadta el Csapó József volt RMDSZes szenátor 1995ben kidolgozott autonómiahatá rozatát. Csapó a kolozsvári lapnak nyilatkozva elmondta: a tanács hatáskörébe tartozik, hogy közéleti és közösségi vitákon véglegesítse a tervezetet, és azt a román parlament elé terjesztve igényelje az Európa Tanács 2003. évi 1334es határozatának érvényr e juttatását. vissza Kettős állampolgárság: Mádl nem akar hitegetni Magyar Nemzet Online 2003. augusztus 9. 16:22 A kettős állampolgárság ügye rendkívül fontos kérdése a magyarságnak, amelynek esélyeiről, lehetőségeiről és jogi feltételeiről a politikai elit és a társadalomtu dományok képviselői előbbutóbb megnyugtató állásfoglalást alakíthatnak ki - nyilatkozta Mádl Ferenc szombaton az MTInek, hozzátéve, hogy elsietett lenne a részéről, ha e problémakörre vonatkozóan bármilyen pozitív döntést megelőlegezne. A köztársasági elnök annak kapcsán beszélt erről egy csopaki rendezvényen az MTInek, hogy öt vajdasági magyar párt és mozgalom közös levélben fordult pénteken a Magyar Köztársaság közjogi méltóságaihoz - köztük az államfőhöz , vessék latba tekintélyüket annak érdekében , hogy a magyar kormány, majd a parlament tűzze napirendre a kettős állampolgárság kérdését. A levél aláírói azt kérik, módosítsák oly módon az állampolgárságról szóló hatályos törvényt, hogy a vajdasági magyarok is jogosultak legyenek magyar útlevélre, ha erre igényt tartanak. "Rendkívül fontos kérdése ez Magyarországnak és a határokon túli magyarságnak. Végül is beletorkollik az Európai Unió egységet teremtő, határokat feloldó filozófiájába és politikájába" - hangsúlyozta nyilatkozatában Mádl Ferenc. Ho zzátette: "ám hogy milyen megvalósulási esélyei, lehetőségei és jogi feltételei vannak az egész problémakörnek, erről a magyar politikai elit, s a társadalomtudomány számos képviselője fog majd előbbutóbb kifejteni, illetve kialakítani egy olyan nézetrend szert és állásfoglalást, ami valamiképpen majd megnyugtató lesz". A köztársasági elnök álláspontja szerint elsietett lenne részéről, ha egy ilyen pozitív döntést anticipálna, sejtetne, erre célozgatna, s már most támogatna. "Ugyanis ez egy rendkívül sokold alú probléma: itt milliókról, a határokon túli magyarok millióinak a jogi és anyagi státusáról van szó. A magyarságnak az anyaországhoz, s az állampolgárságuk szerinti országokhoz való viszonya olyan mértékben és olyan nagy számban változna, amely egy rend kívül sokoldalú kérdést jelent. Mindezt előre nem szeretném kommentálni" - mondta a köztársasági elnök. vissza Nincs kérdés Magyar Nemzet 2003. augusztus 9. Szerző: Pataky István
