Reggeli Sajtófigyelő, 2003. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-08-09
Katonai elemzők rámutatnak, hogy a régi káderállománnyal valójában elképz elhetetlen lett volna a felzárkózás a nyugati katonai struktúrákhoz, hiszen a félreállított tábornokok bojkottálták az együttmûködést a NATOval. Az intézkedések minden bizonnyal pozitív visszhangot váltanak ki Nyugaton, és valószínûleg megkönnyítik Szerbi aMontenegró csatlakozását a NATO békepartnerségi mozgalmához, majd később magához a katonai szövetséghez is. A tisztogatást egyéb okok is sürgették: a védelmi minisztérium által elvégzett vizsgálat kiderítette, hogy néhány tábornok saját szakállára fennt artotta az együttmûködést a boszniai szerbek hadseregével annak ellenére, hogy a belgrádi vezetés ezt külföldi nyomásra hivatalosan megszüntette. Belgrádból még tavaly is rendszeresen folyósították a boszniai szerb tisztek fizetését, és egyéb juttatásokat is irányítottak a Drinán túli szerb haderőnek. Amikor Zoran Djindjic miniszterelnök meggyilkolása után a szerb rendőrség kérésére a boszniai nemzetközi békeerő, az SFOR átkutatta a palei katonai parancsnokságot, a belgrádi kormány legnagyobb megdöbbenésér e kiderült, hogy a jugoszláv hadsereg aktív hírszerzői kirendeltséget mûködtet Boszniában. A mûveleteket a most leváltott Radoslav Skoric tábornok irányította. E tények ismeretében nem kell csodálkozni azon, hogy a srebrenicai mészárlással vádolt Ratko Ml adic tábornok biztonságban érezhette magát Szerbiában, s egészen tavaly tavaszig Belgrádban rejtőzködhetett. A legújabb vezérkari kádercserék nyomán a hágai szökevények elvesztik befolyásos pártfogóikat a hadseregben. Egyébként a közös szerbmontenegrói h adsereg volt az az intézmény, amely a legtovább ellenállt a demokratikus változásoknak. 2000 októberében a vezérkar elutasította diktátorának követelését, hogy vezényelje ki a katonákat az ellenzéki tüntetés elfojtására, és ezzel a gesztussal hosszabb időr e menedéklevelet szerzett magának. Kostunica volt elnök különösen elnéző volt a patrióta (érts: Nyugatellenes) pozíciókon álló tisztikar iránt. A milosevici Jugoszlávia megszûntével és a szerbmontenegrói államközösség létrejöttével elkerülhetetlenné vál t a hadsereg átszervezése is. Montenegró nem tart igényt a túlméretezett haderőre, és annak terheit Szerbia sem képes elviselni. Az államközösség vezetői Európa mellett kötelezték el magukat, és már nem akarnak dacolni az egész világgal, mint tette azt Mil osevic az összszláv összefogás ábrándját követve. vissza A megtalált alkotmány Magyar Hírlap 2003. augusztus 9. Szerző: Márton László 1 A parlament elnöke szerint 2006 előtt új alkotmányunk lehet. Mit is mondhatunk? A közvéleményformáló értelmiség nagyobb része valószínûleg felsóhajt: na végre! A tízmillió állampolgár többsége pedig így szól: na és? Az igazság, amit mindenki sejt, hogy hazánknak 1949 óta toldottfoldott alkotmánya van, amely tovább már aligha stoppolh ató. Az igazság, amit szinte senki se mond ki, hogy a demokrácia intézményei írott alkotmány nélkül is mûködhetnek (lásd Angliát). Se képviselő, se alkotmányjogász nem lévén, nem tudom, sürgőse az alkotmányozás. Gondolkodó állampolgárként annyit viszont tudok, hogy igen sürgős a demokrácia megszilárdítása, tekintélyének helyreállítása, a köztársasági eszme elterjesztése. Erre pedig k itûnő alkalmat kínál egy új alkotmány, amely azonban túl komoly tét ahhoz, hogy a képviselők és jogászok kezében hagyjuk. Bizonyára nincs ok vészharangot kongatni. A jobb és szélsőbal populista demagógok kísérletei eddig nem okoztak komoly sebeket. Annál nyugtalanítóbb a polgárok nagy tömegének csalódott fásultsága. Mind a tizenkét év halmozott közvéleménykutatási adatai, mind a választási statisztikák (a tavalyi országgyûlési választást kivéve) szemléletesen bizonyítják, hogy honpolgáraink többsége a ren dszerváltás vesztesének érzi magát, bizalmatlanul, vagy ami rosszabb, megvetőn szemléli a törvényhozás és az önkormányzatok mûködését. Ebből a bozótból bújhatnak elő a demokrácia helyett magukat ajánló führerfiókák. Kende Péter, a felvilágosodás egyik uto lsó magyar hírnöke, aki a harmadik évezred elején is változatlanul hisz a józan ész mindenhatóságában, egész könyvet szentelt ennek a kérdéskomplexumnak. Az ő gondolatmenetéből idézek. A monarchikus berendezésû demokráciákban a hazaszeretet, a múlthoz fûző dő 1 A szerző író
