Reggeli Sajtófigyelő, 2003. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-08-09
a kim unkálásával bíztak meg. A szaktárcánál mûködő alkotmányelőkészítő titkárság kiadásait külön nem regisztrálták. Pénzbe került az 1995ben létrehozott parlamenti előkészítő bizottság tevékenysége is. Lamm Vanda egyetemi tanár, a Jogtudományi Intézet igazga tója úgy véli, csak elő kellene venni azt a több mint száz tanulmányt, amit annak idején az intézet szervezésében neves elméleti és gyakorlati szakemberek készítettek, s a jogászok hatnyolc hónapon belül eljuthatnának egy új alkotmány szövegének a megfoga lmazásáig. Mint a professzor utalt rá: a rendszerváltozás kezdetétől benne volt a levegőben, hogy az 1949. évi alaptörvényt újnak kell felváltania – a kerekasztaltárgyalások alapján elfogadott 1989 évi jogszabály ugyanis lényegében módosításnak tekinthet ő. Az Antallkormánynak azonban sok sürgősebb dolga volt, s csak 1994ben, a Hornkabinet idején kezdődött el a munka. A Jogtudományi Intézet munkatársa, Bragyova András végül koncepciót dolgozott ki, Sajó András akadémikus pedig már korábban önálló alkotm ánytervezetet készített. Az Igazságügyi Minisztérium alkotmányelőkészítő titkársága mindezekre támaszkodva megkezdhette az alkotmány szövegének a kimunkálását. A több szálon futó előkészítés végül annyira elhúzódott, hogy az 1998as választások közeledtév el nyilvánvaló lett: ismét halasztást szenved az alkotmányozás. Szép lenne, ha az EUcsatlakozás időpontjára az Országgyûlés elfogadhatná az új alaptörvényt – vélte a professzor. Mindehhez – a politikai erők konszenzusán kívül – szükség lenne arra, hogy a parlamenti pártok megegyezésre jussanak néhány régóta vitatott kérdésben. Például abban: egy- vagy kétkamarás parlamentünk legyene. Ezt eddig számosan fölvetették. Köztük Kulcsár Kálmán akadémikus, aki igazságügyminiszterként az 1989es alkotmányozást v ezette. Két kamarát akart miniszter korában Torgyán József, s a legutóbbi kampány idején Medgyessy Péter. Válaszra vár az is, mit tartalmazzon az úgynevezett a bevezető rész. Az új alkotmány elfogadásával Lamm Vanda szerint megszûnne a "láthatatlan alkotm ány” létjogosultsága. Lenne egy olyan alaptörvényünk, amelyet minden részletében mindenki lát, nem csak a beavatottak. A láthatatlan alkotmány fogalmát a Sólyomféle Alkotmánybíróság vezette be, utalva arra, hogy olykor csak a jogállam elvont ismérvei alap ján határozhatók meg az alkotmányos követelmények. Szinte senki sem v itatja, hogy szükség lenne új alkotmányra, ám elfogadásához csak kevesen látják elérkezettnek az időt. Holló András, az Alkotmánybíróság új elnöke lapunknak elmondta: a magyar demokratikus jogállam a XXI. század elején megérdemelné, hogy létrejöjjön a kons zenzus egy új alkotmányról. Ugyanakkor az Alkotmánybíróság egy 1992es határozata rögzítette: a mai alkotmány is alkalmas arra, hogy a jogállam keretéül szolgáljon. Akkor kell alkotmányozni, ha a honatyák el tudnak szakadni a politikai aktualitásoktól. vissza Belgrád eltávolította a milosevici kádereket a hadseregből Magyar Hírlap 2003. augusztus 9. Szerző: J. Garai Béla A szerbmontenegrói hadseregben végrehajtott tisztogatás a milosevici keményvonalasok és a moszkvai káderek elmozdítását célozza. Ratko M ladic végképp elvesztette támogatóit a vezérkarban. Az új védelmi miniszter, a fiatal és energikus Boris Tadic megtette azt a lépést, amit már 2000 októberében, a demokratikus hatalomváltás után kellett volna: gyökeres kádercserét hajtott végre a hads ereg élén, és ezzel egyszersmind döntő lépést tett a haderő feletti civil ellenőrzés megteremtése felé. A legfelső védelmi tanács határozatával a vezérkar 51 tábornoka közül nyolcat leváltottak, nyolcat pedig nyugdíjaztak. A menesztettek között van Vladimi r Lazarevic vezérezredes, vezérkari főnökhelyettes, aki a koszovói háború idején Milosevicnek jelentett rendszeresen a belgrádi tévé kamerái előtt a NATO elleni "győztes” csatákról. Utódja Milan Zaric vezérőrnagy lett. Távozott Ninoslav Krstic tábornok, a délszerbiai egyesített haderő volt parancsnoka és Radoslav Skoric, a katonai hírszerzés volt vezetője is. Tadic miniszter több alacsonyabb rangú tiszt menesztését is bejelentette, állítólag háromszáz emberről van szó. Azokat mozdították el, akik az úgynev ezett orosz vonalhoz tartoztak: a moszkvai katonai főiskolán végeztek, vagy más alapon kötődtek az orosz hadsereghez, és a milosevici rezsim elkötelezettjei voltak. Boris Tadic kijelentette, hogy a parancsnoki karban addig folytatják a személycseréket, amí g nem alakul ki modern tisztikar. A kádercseréket Zoran Zivkovic szerb kormányfő úgy indokolta, hogy a hadsereg nagy tekintélynek örvend, "a vezérkarról azonban ez nem mondható el”.
