Reggeli Sajtófigyelő, 2003. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-08-09
Amikor közös elnököt és külügyminisztert választunk, ők NagyEuró pát képviselik és vezetik, nem pedig Kis Európát. Nem kapnak mandátumot Európa és Amerika viszonyának rongálására, a demokráciák megosztására, a közös szolidaritás fegyelmének a meglazítására. Az európai politikusnak kellő bölcsességgel kell rendelkeznie, hogy egyeztetni tudja európai és saját nemzeti meghatározottságait. Rendkívül összetett személyiségnek kell lennie, szelídnek és keménynek, humorosnak és rendíthetetlenül komolynak, ha úgy kell. Az sem baj, ha lángelme, de legalább okos szíve legyen. A m agEurópáért A „magEurópa” megteremtésének ötlete ez év elején Jürgen Habermas német filozófus fejéből pattant ki, miután a jeles gondolkodó felháborodott az Irakháború kapcsán a Fehér Ház – általa arrogánsnak, hegemonisztikusnak ítélt – politikája láttán. Az Amerika , a Bushkormányzat és az iraki háború elleni februári nagy nyugateurópai tüntetéshullám, az USA Irakpolitikáját elfogadó „Nyolcak levele” egyfajta, az európai szolidaritás elárulásaként való felfogása csak megerősítette szándékaiban a német filozófust. Habermas az átéltek hatására cikket fogalmaz, amely az amerikai hegemón törekvéseknek mintegy ellensúlyozására az öreg kontinens számos értelmiségije bekapcsolásával „magEurópa” létrehozását, egységes európai gondolkodást szorgalmaz. „Az új európai alkotm ány kereteiben nem szabad, hogy helye legyen a szeparatizmusnak” – dörög a szerző az Frankfurter Allgemeine Zeitungban (FAZ) a magEurópához már egyértelműen nem sorolt KeletKözépEurópa kormányaira, a többi között a „nyolcak” levelét aláíró, ezzel Haberm asék kritikáját kiváltó Medgyessykabinetre is. Az FAZ idéz a cikkből, amelynek szerzőpárosa – nyilván átlátva, hogy a „magEurópa” gondolatából kirekesztő, elitárius értelmezés is kiolvasható – óvatosságból megjegyzi, a magEurópa nem válhat egyfajta „kisEurópává”. A FAZban, a Liberationban közölt írást társszerzőként jegyezte a Habermassal egyébként kevés dologban közös nézeten lévő francia Jacques Derrida is. Ez mintegy tükrözi a korszellemet, az Amerikával szembeni európai kihívást, a „le défi europée n”t, sejtetve a magEurópa mögött felfedezhető Párizs – Berlin szellemi tandemet, az EU jövőjének egyik pillérét, a markánsabb, fegyelmezettebben egyeztetendő európai külpolitikátkultúrpolitikát. A Habermasgondolattal egyetértő számos értelmiségi cikket írt, mások, a támogatóknál nem kevésbé jeles személyiségek – hallgatnak. Umberto Eco a La Repubblicában, Gianni Vattimo a La Stampában, Fernando Savater az El Paísban, Richard Rorty – az egyetlen amerikai, aki a kezdeményezők közé lépett – a Süddeutsche Zei tungban, továbbá Adolf Muschg (Konrád György utóda a berlini Művészetek Akadémiája elnöki posztján) a Neue Zürcher Zeitungban méltatta vissza Százmillió már ráment - Valóságos alaptörvény válthatná fel a láthatatlan alkotmány t Magyar Hírlap 2003. augusztus 9. Szerző: Kulcsár Anna A szükséges kormányzati, politikai döntés után az igazságügyi tárca azonnal el tudná kezdeni egy új alkotmány előkészítését – nyilatkozta lapunknak Hankó Faragó Miklós, a tárca politikai államtitk ára. A Jogtudományi Intézet igazgatója, Lamm Vanda egyetemi tanár pedig úgy véli: a jogászok hatnyolc hónapon belül az új alaptörvénynek akár a szövegét is elkészíthetnék. A professzor asszony szerint különösen az emberi jogok szabályozása, a kisebbségek parlamenti képviseletének megteremtése indokolná az alkotmányozást. Az Igazságügyi Minisztérium (IM) adatai szerint elfogadásától, vagyis 1989től mostanáig az Országgyûlés 17 alkalommal módosította a jelenlegi alaptörvényt. Miközben több alkotmánytervezet is hever jogtudósok és mûkedvelők íróasztalfiókjaiban, a tárca jele nleg nem végez alkotmányelőkészítő munkálatokat. Ehhez politikai és kormányzati döntés kellene – utalt rá Hankó Faragó Miklós. A politikai államtitkár szerint bármikor el tudnák kezdeni a munkát. A számok azt mutatják: 1994 és ’97 között legalább százmil lió forintot költöttek az előkészítésre. A kormány 1994 augusztusában csak az IM költségvetésében 85 millió forintot irányzott elő két esztendőre. Ebből tízmillió jutott az MTA Jogtudományi Intézetének, amelyet az új alaptörvény tudományos alapjainak
