Reggeli Sajtófigyelő, 2003. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-08-07
8 Nem akadályozza a kettős állampolgárság megszerzését az a körülmény, hogy a jelenlegi szerb alko t mány ezt valójában nem teszi leh e tővé? Azt sem irányozza elő az alkotmány, hogy megadják a kettős állampolg árságot a boszniai szerbeknek. Már- pedig megadták. Ezt egészen nyilvánosan int é zik. Ugya n akkor tolerálják a vajdasági horvátok és magyarok kettős állampolgá r ságát is. Mert nem kell azt hinni, hogy a belügyi szervek nem tudják, hogy hány itteni magyarnak van már anyao r szági útlevele. Ön szerint hány érdeklődő lenne a Vajdaságban? Nem tudom pontosan. A Magyar Szó minapi felmérésében a megszólaltatottak 80 százaléka fejezte ki erre v o natkozó igényét, és csak hét százalék nem érdekelt a kérdésben. Minket az s ért, hogy amikor a Milosevicrezsim alatti kemény elnyomás után enyhül a szorítás, akkor saját anyaországunk fordul el tőlünk, és szóv ivői vagy államti t kári szinten kezeli kérelmünket. Hogy halad a kettős állampolgárság ügyében kezdett aláírásgyûjtés? M ég korai erről nyilatkozni, a VMSZ szervezetei most viszik szét a listákat. Markó: készek vagyunk tárgyalni Markó Béla szerint az RMDSZ szívesen részt venne a kettős álla m polgárságról esetleg sorra kerülő tárgy alásokon, amennyiben a magyar kormány megál lapodásra jut mind az EUval, mind a szomsz é dokkal. Az RMDSZ álláspontját már régebben kialakította, aláírás o kat gyûjtött, a problémát fölvetette az előző magyar kormánynak is, amely időszerûtlennek tartotta azt. Markó szerint sokan igényelnék az ezzel jár ó lehetőség eket, a jobb egészségügyi, nyugdíjbiztosítási, utaz á si körülményeket. A Felvidék nem érdeklődik Mivel Szlovákia és Magyarország jövő év május elsején egyszerre lesz az Európai Unió tagja, a szlovákiai magyarok közt nem merült fel a kettős ál lampolgárság gondolata. Bárdos Gyula, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) parlamenti frakcióvezetője szerint emiatt sem fogalmazódott meg igény a kettős állampolgárságra. Ágoston: lépés a nemzetegyesítésben A kettős állampolgárság elképzelését a Vajdaságban elsőként a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) első embere, Ágoston András vetette fel. "A vajdasági magyaroknak – mondja – egy dolog a fontos azon túlmenően, hogy a magyar útlevél voltaképpen a határmódosítás nélküli nemzetegyesítés folyamatának egyik végső szakaszát is jelenti: az, hogy nyugodtan, biztonságban éljenek itt, és nyugodtan utazhassanak.” Miért adnánk útlevelet? Az általános európai elveket, s saját vállalásait szegné meg Magyarország, ha úgy döntene, etnikai sze mpontok figyelembevételé vel ad állampolgárságot a környező országokban élő, s ottani állandó lakhelyüket meg is őrző magyaroknak. Azaz, az EUba belépő Budapest lényegében akkor sem tudja ezt káros köve tkezmények nélkül megtenni, ha az ország éppen aktuális politikai vezetőiben l enne kellő elszántság és m erészség erre. De: – Mi alapján döntenék el, kit illet meg a magyar állampolgárság (is) a szomszédos országokban? Ki a m agyar ebben az esetben? Mi alapján lehetne például megtagadni a magyar állampolgárságot attól a szerbtől, aki esetleg tud magyarul, míg megkapná az, aki a nyelvet nem ismeri, de egy nagyszülője magyar volt? – Mit okozna a lépés a magyar gazdaságnak? Abban a pillanatban ugyanis, hogy valaki magyar állampo lgár, nem lehet megtagadni tőle sem a belépést az ország te rületére, sem a szabad munkavállalást. Miként hatna a társadalombiztosítási rendszerre, ha megannyi új magyar állampolgár kérne – elvileg megint csak jogosan – nyugdíjat és ingyenes egészségügyi ellátást Magyarországon? – Milyen hatással lenne a magyar po litikai viszonyokra? A lakcímbejelentés lényegében formalitás, így nem zárható ki, hogy kiélezett helyzetekben egyesek visszaélnének e lehetőséggel. – Miért kérik a határon túliak a kettős állampolgárságot? Egyes kisebbségi vezetők ugyanis azt állítják, a fő cél, hogy a vízumkötelezettség bevezetése ne akadályozza a vajdasági és a kárpátaljai magyarok kapcsola ttartását az anyaországgal. Magyarországnak azonban lehetősége van arra, hogy kedvezményes, úgynevezett
