Reggeli Sajtófigyelő, 2003. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-08-07
7 A kettős állampolgárság ezzel belpolitikai üggyé vált. Mögötte az a feltevés húzódik meg, hogy a határon túli magyarok kö nynyen juthatnak így szavazati joghoz, amellyel befolyásolhatják a magyarországi parlame nti választások kimenetelét. Ha ugya nis útlevelük van, könnyen létesítenek Magyarországon lakc í- met, ami a szavazási részvétel feltétele. Bársony András álla mtitkár kérdésünkre azt mondta, az MSZP vagy a kormány rész é- ről ilyen gondolat nem merült fel, "az a zonban tény, a 2002 választás során előfordult, hogy a két forduló között sokan l akóhelyet változtattak, hogy ott szavazhassanak, ahol ennek még van jelentősége”. Ahhoz, hogy számottevően befolyásolni lehessen a magyaro rszági végeredményt, komoly logiszti kai munkára lenne szü kség, megszervezve a tömeges lakcímszerzést és az utaztatást. És ha ez megvan, vajon egyértelmûe, hová szavaznának a határon túli magyarok? Székely István erdélyi politológus, a Magyar Kisebbség címû folyóirat főszerkesztője szerint n agyjából igen. Bár felmérés arról, hogy például az erdélyi magyarok mely magyarországi pártot választanák, nem készült. Az azonban tudható, döntő többségük konzervatív politikai beállítottságú. Ennek alapvetően két oka van. Egyrészt Romániában, ahol még 19 89ben is tombolt a szocialista diktatúra, mindent elutasít a nak, ami szocialistával kezdődik, és az RMDSZen belül is csak 1995ben alakult egy baloldali csoport. Másrészt a kisebbségi lét, az értékek me gőrzésével, a hagyományok örökítésével és az egyházho z kötődésével jobboldali értékrendû. A Fidesz me gítélése nagyságrendekkel jobb Erdélyben, mint a többi párté – mondja a szakember. Ritka egyetértés alakult ki a v ajdasági magyar pártok között a kettős állampolgárság kérdésében, az ügyben indított aláírásgyûjtést mindegyik sze rvezet támogatja. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Szerbia miniszterelnökhelyettese szerint nem szavazati jogokra pályáznak . Elnök úr, mi vezérelte pártjukat a kettős állampo lgárságra vonatk o zó álláspont megfogalmazásakor? Számunkra a biztonságérzet az első. Az utazás me goldható másképpen is, a szociális juttatások pedig sohasem érd e kelték a vajdasági magyarokat. Azt sem hi szem, hogy pol i tikai jogokra pályáznának, hogy átjárn á nak majd szavazni. A nemzethez való tartozás tudata motivál bennünket. Ha elődeink magyar állampolgárok voltak – márpedig azok vo ltak – , akkor természetes, hogy mi is igényt ta r tunk erre a vonatra. Va jon csak udvariassági gesztus volt Zoran Zivko- vic szerb miniszterelnök részéről, amikor Medgyes- sy Péterrel találkozva kijelente t te: Szerbia részéről nincs akadálya a kettős állampolgárságnak? Nem véletlenül mondta ezt Zivkovic úr. Erről már tárgya l tunk a szerb politikai elit más tagjaival is. Alapo- san elők é szítettük ezt a kérdést. A VMSZ a 2000. október 5én vé g bement demokratikus változásokat köv etően dolgozott ezen a kérdésen, és várta, hogy megteremtődjenek a felv e téshez szükséges feltételek. Hogy ne Se seljjel vagy Arkannal kelljen egyezkednünk róla. ▪ A magyaroknak egy évet kell itt élni A magyar törvények szerint az állampolgá r ság megszerzésekor a leszármazás elvét kell figy elembe venni – tudtuk meg Paragi Máriától, a Be lügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának főosztá lyv e zetőjétől. Így jogi értele mben magyarnak kell tekinteni azt, akinek a szülei, nagyszülei korábban magyar állampolgárok voltak. Ez persze csak az emigrációra igaz, a hat á ron túliakra, akik a békeszerződés után veszítették el állampolgárságukat, nem. Az ő esetükben honos í- tást, illetve magyar felm e nőkkel rendelkezők es etében visszahonos í tást lehet kérni. A honosításhoz minimum egy évet kell letelep edettként élni Magyarországon. További feltételek még a büntetlen előélet, a magya r országi lakás és a megélh etés igazolása. Vizsgázni is kell. A főos ztály tájékoztatása szerint évente 44,5 ezer kére lmet nyújtanak be, ez azonban összesen 67 ezer embert jelenthet, mert családok együtt is kérhetik az állampolgárság megadását. Idén némi emelk edés tapasztalható a k érelmek számában, június végéig 2193 érkezett a hivatalhoz. Állampolgársági vizsgára – mint azt a Főv á rosi Közigazgatási Hivatalnál elmondták – hetente átlagosan hatvanan jelentkeznek, és nagy részük már elsőre sikerrel jut túl a magyar nyelvû megm é- rettet ésen. A vizsga díja egyébként 25 ezer forint. ▪ Európa ismeri A portugál nyelvû országok – vagyis a volt portugál gya r matok – valamennyi állampolg á ra különleges jogokat élvez Portugália terül e tén. Ez nem függ attól, hogy az érintett országokból, például Brazíliából, Angolából vagy éppen KeletTimorból érkezők anyanyelve port u gál vagy nem. Írországban, ha a kérelmező bizonyítja, legalább egyik nagysz ü- lője ír szárm a zású v olt, ír útlevelet kap. A francia kettős állampolgárságot csak az zárja ki, ha a másik állam ezt nem enged é lyezi. Németország pozitív diszkriminációt alkalmaz a letelep ü lést és állampolgárságot kérő németek esetében. A letel e pedéssel első lépésben a kérel mező német jogállású személynek min ő- sül, ami általános állampolgári jogokkal jár, noha a legfelső bíróság döntése alapján a polgári jog szempontjából továbbra is külföldi állampolgárnak tekintendő az ilyen személy. Az úgyn evezett népi németeknek nem kell l emondaniuk másik állampo lgárs á gukról. Görögország elsősorban az Albániában és Macedóni á ban élő görög nemzeti közössé g hez tartozóknak állítja ki a nemzeti vízumot. Erre görög nemzetiségû idegen állampolgárok szám á- ra rendszeresített igazolványt kapnak, amel y munkavállalásra jogosítja fel őket. Ez utóbbiról Görögország külön megállap odást kötött az EUval. A Jugoszlávia felbomlása után létrejött utódá l lamok közül egyedül Macedónia alkotmánya engedélyezi a kettős állampo lgárságot minden külön feltétel nélkül, míg Bosznia és Horváto rszág esetében a kettős állampolgárság csak államközi megá llapodás alapján isme r hető el. A horvát alkotmány kimondja, az országhatáron kívül élő valamennyi horvátot megilleti az álla mpolgá r sági joga.
